Sajnos a kelleténél többször látok olyan épületeket, amiket a tulajdonosuk pár éve újíttatott fel, van mikor saját feje után menve, van mikor a “szakikra” hallgatva naívan.
A legtipikusabb, amikor a homlokzati nyílászárókat cserélték ki modern, hőszigetelt üvegezésűre. Ha szerencséjük van, akkor nem penészedik az ablak körül a fal, de ez tényleg csupán a szerencsének köszönhető, mivel hőhídmentesítésről szó sincs az esetek 90%-ában.
A régi homlokzati nyílászárók nem zártak légmentesen, jelentős volt a légáramlás, a filtráció ezeken keresztül. Ez a légáramlás segített abban, hogy a hőhidas beépítésük ellenére se penészedjen az ablak körben.
Mitől tudna penészedni?
– alul masszív kőpárkány/betonpárkány
– felül beton áthidaló vagy lelógatott vasbeton koszorú betontömbje
– oldalt régi típusú falazat, aminek a hőszigetelési értéke pocsék
Ezeknek a szerkezeteknek a hőátbocsátási tényezője rendkivül magas, azaz rosszul hőszigetelnek, akárcsak a régi nyílászárók. Mivel így egységében nézve nincs nagy eltérés közöttük, ritkán tudott kialakulni hőhíd, ami penészedéshez vezetne.
Mi történik, amikor beépítésre kerül egy modern nyílászáró?
Még a kétrétegű üvegezésű nyílászárókról is elmondható, hogy légtömörek és a fenti szerkezeteknél jobban hőszigetelnek. Ebből fakadóan kialakul egy jelentős hőfok-különbség a beépített nyílászáró körül, ami sok esetben vezet ahhoz, hogy az üvegen csorog le a pára, valamint penészedik a fal.
Minél jobban hőszigetelt egy nyílászáró, annál jobban kiütközik ez a különbség.
A megoldás odafigyelést igényel, és ezt az “ablakos” vállalkozó nem fogja magától megoldani (sajnos). Ő jön, mér, gyárt, beépít.
Miért?
Mert a régi ablakok cseréje nem abból áll, hogy kiszedni a régit, és helyére betenni az újat. Viszont a nyílászárós cégek jó része a gyártáson kivül csak ennyit csinál. (nem kell őket hibáztatni ezért, egy épületnél sokféle beépítési variáció lehetséges, ami előzetes tervezést igényel)
Amikor gépkocsidon gumit cserélsz, akkor a gumis nem fog veled leülni átbeszélni azt, hogy számodra mi a fontosabb. Gördülési zaj? Esőben csúszosság? Kopásállóság? Megvan milyen méretet lehet felrakni az autóra, fel fog ajánlani pár márkát, különböző árkategóriában. Ha neked vannak speciális igényeid, akkor nézz utána, és jelentkezz konkrét igényekkel.
A probléma ott van, hogy a gyártást akkor kezdik el, amikor tudnak tényleges méretet venni. Azaz ha le kell még verni a kőpárkányt, régi gerébtokos ablak esetén kiszedni a falkávát, leszedni a régi redőnyszekrény előtti falrészt, akkor egy lakott épület esetén azt jelenti, hogy ezt a bontási munkát elvégezve kijön a nyílászáró cég felmérő embere mérni és majd 4-6 hét múlva – ehhez képest – hozza az új nyílászárót.
Addig bizony szélfútta az épület…
Az emberek nagy többsége természetesen erre nem hajlandó (joggal), így választja azt a köztes megoldást, hogy a régi ablak helyére és méretében beépítésre kerül az új ablak 1:1-ben. Régi ablak kibontódik, azonnal a helyére kerül a régi. Egy kis purhab, egy kis vakolatjavítás, és voilá. Aztán a fenti okok miatt kezdődik télen a tehetetlen pislogás.
Kevesen tudják, de van egy köztes és jó megoldás.
Adott egy régi ablak, felette szinte biztosan található áthidaló. (ennek hiányában ezt úgyis pótolni kell, mert a modern nyílászárók áthidaló nélkül nem építhetők be)
A jelenlegi KÜLSŐ méretből vissza kell számolni kétoldalt és 5-5 cm-t, alul és felül 8-8 cm-t.
Miért?
1. Kétoldali 5-5 cm beforduló hőszigetelés már hőhídmentesíti a falazatot oldalról.
2. Alul kell egy 3 cm-es párkányfogadó, tehát 5 cm alsó hőszigeteléssel együtt így 8 cm kell
3. Felül szinte biztos, hogy valamilyen beton szerkezetű áthidaló található, aminek a falazattal egyenértékű hőhídmentesítéséhez nem elég 5 cm, kell a minimum 8 cm.
Lesz redőny?
Akármikor is tervezzük a redőny beépítését, ezzel is számolni kell.
Elektromos redőny esetén nincs szükség másra, csak egy elektromos kiállásra.
Kézi működtetésű redőnynél más a helyzet, ott szükség van a kézi “gurtni” bevezetésére és a redőnyt működtető automata helyének biztosítására.
Ehhez kell felül 3 cm toktoldó, valamint a redőnyt működtető oldalon szintén 3 cm toktoldóra oldalt.
Ha ezek a méretek megvannak, akkor a nyílászárós cég felé le lehet adni a megrendelést (érdemes természetesen egyeztetni a többi kérdést a helyszínen), viszont a cég kérni fog egy nyilatkozatot, hogy a megrendelt méretek SAJÁT FELELŐSSÉGRE lettek megrendelve, azaz mindenféle mérési pontatlanság és beépítésből fakadó probléma plusz költsége a tulajdonost/megrendelőt terhelik.
(Tipikus ilyen lehet, amikor kibontva a régi nyílászárót kiderülnek turpisságok, például annyira rossz a fal szövete, hogy bontani-javitani kell, ami plusz kiszállási költséget jelenthet, mivel nem lehet egy ütemben beépíteni az összes nyílászárót.)
Ne várjuk el, hogy a nyílászárós cégek a “csak pár centit kell levésni és befér” jellegű problémákat kezelni fogják, mert nem ez a dolguk, hacsak külön nincs erre előzetes megállapodás.
Szeretik, amikor van egy projektfelelős, akin le lehet verni a port, ha gond van. Tehát például egy építész, aki kiadta a nyílászáró konszignációt, és gyártás előtt visszaigazolta az árajánlatot.
Hogyan néz ki a nyílászárócsere?
Nézzünk két esetet, mindkét esetben 180×150-es a régi ablak, látszó redőnyszekrénnyel, kézi működtetésű redőnnyel
A) Sima ablakcsere 20 éves ablakról (eredeti méret: 180×150 cm)
Ebben az esetben már általában modernebb nyílászárókról beszélünk, nem kapcsolt gerébtokosról, tehát a nyílászáró körüli falszakaszok egyenesek, felette áthidaló, redőnytok nélkül, alul pl bádog párkánnyal.
Kivülről lemértük a falnyílást, 176×145 cm méret.
Vegyük le a fent említett 5-8 cm-eket, valamint a redőny miattiakat.
Az ablakunk mérete tehát 163×124 cm lesz.
Ehhez jön:
– alul 3 cm párkányfogadó (+ alatta 5 cm XPS hőszigetelés)
– bal oldalt 5 cm toktoldó
– jobb oldalt 3+5 cm toktoldó
– felül 3+10 cm toktoldó (azért 10 cm, mert toktoldó általában 3-5-10 cm méretekben van)
A meglévő ablaknál található vakolat, tehát lesz hely az 1-1 cm beépítési purhab hézagnak. A beépítésnél kelleni fog 5 cm XPS az ablak alá (176 cm hosszban, falszélességben), de ezt a nyílászárós cég beépítő emberei be tudják ragasztani, ez nem okoz problémát.
Mit adunk le rendelésre?
A nyílászáró TÉNYLEGES mérete 163×124 cm, középfelnyíló, jobbos, bukó-nyíló.
MÉRETEN felül: alul 3 cm párkányfogadó, bal oldalt 5 cm, jobb oldalt 3+5 cm, felül 3+10 cm toktoldóval.
Megjegyzés: A redőnytok és a redőny bele fog takarni az üvegfelületbe (belülről nézve), mivel hőhídmentesen nem lehet ezzel a toktoldó mérettel elhelyezni.
B) Régi gerébtokos ablak (eredeti méret: 180×150 cm)
Itt több probléma is felmerül, mivel a gerébtokos ablak külső mérete és belső mérete különbözik, sok esetben van alatta kő/betonpárkány, valamint rejtett redőnytok felette, különböző horror megoldásokkal.
Kivülről mérjük le a nyílászárót, és mérjük le a redőnyszekrény magasságát.
A külső méretünk 176×145 cm, és a redőnyszekrény 27 cm magas.
Vegyük le a szükséges toktoldó méreteket, ám annyi módosítással, hogy a redőnyszekrény magasságába mehetnek a felső toktoldóink.
Az ablakunk mérete tehát 163×137 cm lesz.
Ehhez jön:
– alul 3 cm párkányfogadó (+ alatta 5 cm XPS hőszigetelés)
– bal oldalt 5 cm toktoldó
– jobb oldalt 3+5 cm toktoldó
– felül 27 cm toktoldó
Itt a beépítés előtt két nappal el kell kezdeni a munkálatokat. Kibontani a régi nyílászárót, leverni a kávafalazatokat, leszedni a régi redőnytok előtti takarórészt, kiszedni az ablak alatti párkányt.
Utána XPS-el/Ytonggal le kell szűkiteni a kibontott falnyílást a legyártott ablak méretére (plusz beépítési hézag), tehát 178×147+27 cm-re. Azaz a tátongó nyílásunknak a beépítők megérkezésére 178 cm szélesnek és 174 cm magasnak kell lennie. Ideiglenesen ezt pl két tábla 10 mm-es OSB burkolattal el lehet takarni kivülről, hogy védjük a benti értékeinket.
Egy ilyen nyílás kialakítása babramunka, egy kétfős kőműves brigádnak elmegy vele fél napja, tehát több nyílászáró esetén megfelelő időben el kell kezdeni a munkát.
Mit adunk le rendelésre?
A nyílászáró TÉNYLEGES mérete 163×137 cm, középfelnyíló, jobbos, bukó-nyíló.
MÉRETEN felül: alul 3 cm párkányfogadó, bal oldalt 5 cm, jobb oldalt 3+5 cm, felül 27 cm toktoldóval.
Megjegyzés: ennél a helyzetnél a redőny lehet vakolható redőnytok is, mivel elhelyezhető hőhídmentesen.
A képeken szereplő megoldásnál az épület nem volt lakott, így az 5 cm oldalsó toktoldók helyett kávaszélességben 5 cm XPS került felragasztásra a beépítés ELŐTT, ahogy alatta is.
Egy épület korszerűsítése kapcsán a nyílászárók megfelelő cseréje az egyik legfontosabb lépés. Hibásan, hőhidas beépítésűre cserélt nyílászárók gyakorlatilag mehetnek a kukába, még akkor is, ha csak 2 évesek. Láttam elégszer döbbent tekinteteket, amikor a tulajdonossal közöltem az okokat…
Mire kell az 5 cm toktoldó körben?
A bevezetőben említett hőhidak úgy szűnnek meg, ha az ablak körüli falszakaszokat a nyílászáróhoz hasonló hőszigeteltségűvé tesszük. Sok esetben már az is elég, ha a kávákra rá van ragasztva 5 cm XPS két oldalt, felül pedig 8 cm (alul bekerült 5 cm XPS a beépítés során). Beton áthidaló esetén ez nem elég, szükséges egy kerettel ellátni az ablakot, ami pl 2 cm XPS a homlokzatra 20-25 cm szélességben.
Természetesen a teljes homlokzati hőszigetelés biztosítja a tökéletes hőszigeteltséget és hőhídmentességet, de addig is lehet ilyen megoldásokban gondolkodni.
Odafigyeléssel, számtalanszor ellenőrizve saját számításainkat/méréseinket és a kapott nyílászáró konszignációt ki lehet küszöbölni a problémát. Vagy meg kell bízni egy hozzáértőt, aki elkészíti az adott épületre vonatkozó kiírást, konszignációs skicceket.
Ismét hangsúlyozom: a nyílászárós cégek nem fogják ezt megcsinálni, mert nem ez a feladatuk.
A régi épületeknél kapásból fel tudok sorolni legalább 20 féle különböző megoldást, mert épületen belül is teljesen más kellhet a különböző méretű nyílászáróknál. A bejegyzésben szereplő megoldások egy-egy típusra adnak megoldási javaslatot, nem alkalmazhatóak általánosan.
Az A) variációban szereplő nyílászárónál például vakolható redőnytok igény esetén teljesen más megoldást kell alkalmazni, hogy hőhídmentes beépítést érjünk el.
Egy lakóépület nyílászáróinak cseréje ritkán úszható meg több millió forint alatt (normális minőségű nyílászárókkal), nem szabad beleugrani segítség nélkül.
Nyílászáró beépítés az építész szemszögéből – előadás
One thought on “003. FELÚJÍTÁS: Hogyan cserélj nyílászárót”
Comments are closed.
Nem értek mindent a cikkből (nem tudom, mi az a kávafalazat, párkányfogadó, stb), de annyi azért világos, hogy az új ablak (jóval) kisebb lesz így, mint a régi. Kérdésem, hogy ha nem egy családi házról beszélünk, ahol én vagyok a teljes ház tulajdonosa, és én tudok arról dönteni, hogy hova mekkora ablakok kerüljenek, hanem egy társasházban egy lakásról van szó, akkor mégis hogy lehet így ablakot cserélni? Vagy letoljuk, hogy alattunk/felettünk más méretű ablakok vannak, és az egész ház kinézetét elrontjuk azzal, hogy mi egy méretben (vagy rosszabb esetben akár formában sem) nem illeszkedő ablakot építünk be?
Nagyon hiányolom a cikkből ezt az aspektust.