A rezsicsökkentéses/energetikai elemzéses házszemléknél gyakran előjön a kérdés: mit érdemes hőszigetelni?

Mivel minden épület egyedi, más és más méretekkel, ezért ez az elemzés mankót fog nyújtani ahhoz, hogy mindenki számolni tudjon a saját épülete esetében, különböző fűtési módoknál.

Sok száz épület átnézése után tudom, mik azok a szerkezetek és fűtési módok, amik lefedik az esetek 80%-át, így ezekre koncentrálok. (természetesen lesznek olyanok, amik eltérnek ettől, ezek egyedi esetek…)

Az elemzések külön blogposztokban vannak minden szerkezetnél
– homlokzati falak
– pincefödém
– padlásfödém
– hőszigetelt tető
– homlokzati nyílászáró

Fűtési módoknál a jelenlegi rezsiárakkal (2022. szeptember) kalkuláltam, van rezsicsökkentéses és rezsicsökkentés nélküli ár is. 
A szerkezeteknél Winwatt Fecske programmal számoltam, hőhidassági tényezőkkel. 
Hazánk téli átlaghőmérséklete +4 fok, belső hőmérséklet +22 fok, 180 napos fűtési szezonnal.
Az általam számolt hőszigetelő anyag 0,036 W/m2K értékű, 2200 Ft/m2/10 cm anyag+munkadíj költséggel számolva. 

Bónuszként számoltam olyan verziókkal, ahol meglévő 10 cm födémhőszigetelés kerülne bővítésre.

Amit tudni kell a padlásfödém hőszigeteléshez, mert nagyon fontos és/vagy jelentős pluszköltségeket generálhat:

– szándékosan nem neveztem meg a hőszigetelő anyagokat, mert sokféle van. Közös bennük, hogy a hőátbocsátási tényezőjük 0.04 W/m2K körül van a legrosszabbnak is. Teljesen felesleges a 0.037 helyett megvenni a 0.034-eset, mert a hőveszteség tizedszázalékot sem csökken a teljes szerkezetre vetítve. Sokkal fontosabb a több réteg, átfedésekkel. 

Beton födémekre bármelyik hőszigetelés rakható, de mivel eleve van hőtároló tömege, nem indokolja semmi, hogy a tekercses olcsó üveggyapotnál drágábbat rakjon le az ember.
Fafödémnél alapvetően nincsen értékelhető hőtároló tömeg és hanggátlás sem, ezért itt a legjobb választás a cellulóz, ami mindkét értéket jelentősen megnöveli. Ha csak a téli hőveszteség mérséklése a cél minél olcsóbban, itt is a tekercses üveggyapot a legoptimálisabb.

– a padlásfödém hőszigetelésének folytonosnak kell lennie a homlokzati hőszigeteléssel, tehát magyarul “érjen össze” a kettő
– sok esetben látom, hogy a födém hőszigetelése csak a tető talpszelemenig fut, nem kanyarodik rá, mögötte sincs a koszorú hőszigetelve. Ez igen erős hőhíd, gyakori penészforrás a fal-födém csatlakozásnál
– pakolható padlástér kérdése mindig felmerül. Keressetek rá az Austrotherm Padlap nevű termékére. Ezt elő lehet állítani házilag is, 2×10 cm lépésálló EPS ragasztó-purhabbal összeragasztva, tetején 8 mm OSB-vel, szintén ragasztva. Ez minden födémre rakható. Természetesen vannak más alternatívák is
– pakolható/járható födém esetén ha gyapot hőszigetelés fölé kerül OSB, szükséges minimum 5 cm ÁTSZELLŐZTETETT légrést hagyni, de még így is esélyes, hogy az OSB alja be fog penészedni. Nem szerencsés a gyapot fölé járófelületnek ez az anyag, a hézagosan rakott deszkázattal nem lesz ilyen probléma
– a födém hőszigetelés alá a legtöbb esetben mehet párazáró fólia, de fafödém esetén ez nem ennyire egyértelmű, sőt káros is lehet (erről ITT irok bővebben (várhatóan 2022. szeptember második hetében kikerül))
– régi stukatúros födémnél a meglévő sár vagy agyagtapasztás maradhat, ha statikailag elbirja a födém. Természetesen a legjobb az lenne, ha a szigetelőanyag a födémgerendák közé kerülne be. Egy ilyen padlásfödém hőszigetelésről lehet olvasni a régi blogomon, képekkel illusztrálva (link ITT)
– a hőszigetelés tetejére nem szükséges rakni semmilyen fóliát. A tetejére rakott nejlonfólia vagy párazáró fólia TILOS és káros. Akkor szükséges páraáteresztő tetőfólia (felirattal felfelé) vagy geotextil, ha a tető héjalása nem zár megfelelően, beázhat a padlástér
– oromfalak/térdfalak esetén szükséges a belső oldalra 5 cm EPS hőszigetelést ragasztani az alsó 1 méteres sávban, hogy a fal hűtő hatása mérséklődjön (erről ITT irok bővebben (várhatóan 2022. szeptember második hetében kikerül))
– családi házak esetében a fújt purhabos szigetelést nagyon rossz dolognak tartom (egyéni vélemény), nem is vagyok hajlandó foglalkozni vele. A fújt purhab rendkivül mérgező füsttel ég, ha nyílt láng éri, ezért garantált a füstmérgezés egy tűz esetén. Hiába rendelkezik önoltó adalékkal, ha nyílt láng éri, füstöl.


Erről készítettem egy videót, a végén van egy összehasonlító táblázat


– a manapság kapható gyapot/cellulóz szigetelőanyagokba nem telepszik meg az egér. ALÁ FOG bevackolni, mert szereti a meleget. Sajnos a nyest mindegyik anyagot széttúrja ezek közül
– a különböző gyapotok és cellulóz keverhetők egymással, azaz semmi akadálya egyiket a másikra rátenni, függetlenül attól, hogy az milyen régi
– az összetaposott gyapot/cellulóz nem fog jól szigetelni

… természetesen ezekkel a pluszköltségekkel és munkákkal nem tudtam kalkulálni a számitásokban, csupán a hőszigetelés anyag+munkadíját vettem figyelembe.

Ha van 100 m2 födém, amire számoltam pl. 5.000 Ft/m2 költséggel, az csak a hőszigetelés anyag+munkadíja, mindenféle kiegészítő munka nélkül. A megtérülés számítás erre vonatkozik csupán. Ha a födém hőszigetelés ezen költségén felül még ugyanennyi pl a kiegészítő munkák költsége, értelemszerűen a megtérülési idő is megduplázódik.

One thought on “011. Mennyi idő alatt térül meg a hőszigetelés…a padlásfödémnél?

  1. Én most bólintottam má a púrhabos pince plafon szigetelésre. Azt az infót kaptam egy másik tanácsadótól hogy ha napfény éri folyamatosan csak akkor nem alkalmas a szigetelésre. Akkor most mi az igazság?
    A másik kérdésem létezik-e az egérnek patkánynak nyestnek ellenálló padlás födém höszigetelő anyag ? Vagy marad az egér csapda?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük