Hagyományos építésű ingatlanoknál a falszerkezet úgy néz ki általában, hogy téglafal, kivülről hőszigetelés, belülről vakolat.

falszerk.jpg

A téglafalra vonatkozó légzárási és hanggátlási követelményeket a gyártók KÉTOLDALI vakolatra adják meg. A külső oldali vakolat jelentős költséget jelent, és kétszeri állványozást, mivel a külső oldali hőszigetelést csak annak száradása után lehetne felrakni. Épp ezért az esetek 80%-ában ezt eleve elhagyják a kivitelezők, a csupasz téglafalra kerül fel a hőszigetelés.

Itt adja magát az újabb hibalehetőség, amit a kivitelezők nagy része sajnos elkövet, ezt viszont nem mindig önszántukból teszik.

A homlokzati hőszigetelő gyártók a ragasztáshoz, és hálózáshoz 6-8 kg/m2 ragasztómennyiséget adnak meg, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint édeskevés. Gyártói előírás (és ajánlott) a hőszigetelő táblák pont-peremes ragasztása, azonban ezt betartva a ragasztó VALÓS mennyisége 10-12 kg/m2 lesz. Ha a kivitelező erre a mennyiségre ad ajánlatot, drágább lesz az ajánlata, mint a konkurenciának. Amikor elfogy a gyári előírás szerint megrendelt ragasztómennyiség, kitör a balhé, hogy az hová tűnt… Erre a magyaros megoldás az lett, hogy pont-perem módszer helyett a hőszigetelő táblák kapnak 2-3 ragasztópogácsát középre, és ennyi.

Kapcsolódó kép

(kép)

Mit jelent ez?

A ragasztópogácsák a téglafaltól eltartják a hőszigetelést, azaz légrés alakul ki. Amennyiben ez összefüggő és bármelyik oldalról érintkezik a külső levegővel, azt jelenti, hogy a hőszigetelés hatásossága a nullához közelít.

Képzeld el úgy a dolgot, mint amikor felveszed a téli kabátot, viszont alulról bejut a hideg levegő, a nyakadnál pedig távozni tud. Ugye mennyi ér?

Szóval köttetett egy hallgatólagos kompromisszum.

A hőszigetelés készülhet pogácsás módszerrel, azonban a fal aljánál, fal tetejénél, sarkoknál, és a nyílászárók körül pont-perem módszer KELL. Ezzel biztosítva, hogy a hőszigetelés mögött lévő levegőréteg zárt marad, és nem kap külső levegő átszellőzést. A hőszigetelés hatásfoka megmarad, a ragasztómennyiség pedig közelít a gyári előíráshoz.

Ugorjunk át a belső oldalra.

Amennyiben a belső oldalon rendes vakolás készül, a belső oldali légtömörség biztosított. A modern vázkerámia téglák úgynevezett nútféderes elemek, azaz a téglák között nincs függőleges habarcsréteg, csak a téglák szárazon illesztve egymáshoz fogazott módon. Ez a fogazás nem zár légtömören (se hanggátlóan). Tehát ha kivülről a hőszigetelés nem megfelelően van elkészitve, a hideg külső levegő a nútfédereken keresztül eljut a belső falsíkig.

capture_139_09092019_151814.jpg

Ha belül vakolás van, a légtömörséget erről az oldalról megoldottnak tekinthetjük, annak ellenére, ha a hibásan elkészített külső hőszigetelés alatt be is jut a hideg, folyamatosan áramló levegő.

A vakolás manapság géppel készül, gipszes vagy cementes vakolattal. Egy vakolóbrigád egy komplett házat (5-700 m2 vakolandó felület) megcsinál 1-1.5 hét alatt. Viszont ennek a száradására várni kell, időjárástól függően ez újabb heteket vehet igénybe. Ezután telibe glettelés, annak száradási idő kell ismét. Mindkettő jelentős mennyiségű technológiai vizet juttat az épületbe, ami a beköltözésnél okoz újabb késedelmet.

gépi vakolás

Azaz a belső oldali vakolás alsó hangon 1 hónapos technológiai időszakot jelent.

Ennek a megoldására született az ötlet: szárazvakolat. Ez ragasztott gipszkartonozás a vakolat helyett.

Gyári előírás szerint és szabályosan készítve csak egész belmagasságú elemeket szabad használni, mélyalapozott, NEM HIDEG falfelületre, nem csak pogácsás módszerrel ragasztva.
A normál gipszkarton tábla 120×200 cm méretű, míg a belmagasság minimum 250 cm. Létezik 300 cm magas gipszkarton tábla is, de ezt rendelésre szállítják ki, és drágább is, mint a normál karton, valamint nehezebb vele dolgozni. Fontos kritérium, hogy párás helyiségekbe egyáltalán nem javasolt a ragasztott gipszkartonozás, még az impregnált kartonnal sem.

szarazvakolat.png
kép

Ezért a jó magyar módszer a következő:
– nincs mélyalapozás
– pogácsás ragasztás
– normál méretű gipszkarton táblák, toldva

A fórumokon, facebook-csoportokban heti szinten felmerül a kérdés a szárazvakolattal kapcsolatban.

Az én válaszom:

A belső vakolás (külső falaknál) egyik fő szerepe a megfelelő légtömörség biztosítása. Enélkül előfordulhat, hogy “szelelnek” a konnektorok pl. Emellett mivel pogácsásan van ragasztva a falra, mögötte van pár mm légrés, amibe beköltöznek a bogarak és meg fogtok őrülni ettől. Szóval a külső falakra abszolút nem javasolt.
Egyébként ha előirásszerűen készitik, akkor teljes belmagasságú elemeket kellene használniuk (a normál gk tábla 200 cm magas), amit viszont rendelésre hoznak ki, drágább, magyarul a kivitelezők leszarják és megcsinálják toldva, ami hibás.

A házszemle leírások között között rendszeresen visszatér a dolog, lassan külön cikket is megér a dolog…

A SZÁRAZVAKOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK FONTOS KRITÉRIUMAI
– a szárazvakolat csak falra ragasztható, mennyezetre nem.
– szárazvakolatok készítéséhez a helyiség belmagasságánál kb. 20 mm-rel rövidebb, minimum 12,5 mm vastagságú gipszkarton lapokat használjunk. A lapok függőleges toldása nem megengedett!
– az alap felületi egyenetlenségének mértéke nem lehet 30 mm-nél több.
– vizes helyiségekben (pl.: fürdőszoba, uszoda) alkalmazásuk nem javasolt. Ennek oka, hogy a bejutó pára idővel gyengíti a gipszpogácsák tapadását.
– a szárazvakolatot fogadó alapfelületnek szilárdnak, szennyeződés- és pormentesnek, valamint merevnek kell lennie, „élő” repedések nélkül.
– az alapfelületnek, a helyiség levegőjének, a gipszkartonlapnak és a Rifix ragasztógipsznek is legalább +5°C hőmérsékletűnek kell lennie a munka és a kötési idő alatt is.
– az optimális ragasztási hőmérséklet +20°C.

Elérkeztünk a lényeghez, lássunk egy példát, amit volt szerencsém látni elejétől a végéig.

Van egy általam tervezett, kivitelezés alatt lévő ház, ahol szárazvakolat készült, a november-decemberi időszakban, fűtetlen épületben, toldott elemekből. Szóval az összes létező hibát elkövette a kivitelező, minden intelmem ellenére a megrendelő erre fittyet hányt.

(a képen lévő áthidaló alatti Ytong miatt kár irogatni. A nyílás utólag készült, felette fafödém van, jól bevasalt koszorúval, a berakott áthidalónak így teherhordó funkciója nincsen)

Az épület most már fűtve van, kivittem a hőkamerát.

(FONTOS: a külső oldalon homlokzatra 15 cm hőszigetelés fel van rakva, lábazatra 10 cm került. Hálózva, glettelve, nemesvakolattal.)

Hőkamera nélkül is érezni, hogy a konnektorok rettenetesen szelelnek, elég odarakni a kezét az embernek.

A hőkamerás fotókon látni lehet a pogácsás ragasztást, mögötte a hideg levegő áramlását, a villanyvezetékek hornyait.

A kivitelező reakciója: amikor fent lesznek a konnektorok szerelvényei, az majd megszünteti a szelelést. Aha, persze…

A konnektornál a fal hőmérséklete 11 Celsius, míg tőle 1 méterre 19. Normál belső páratartalom esetén a harmatpont kb 17 foknál van, ami azt jelenti, hogy párakicsapódás és penészedés valószínűsíthető a hidegebb részeken. A gyengébbek kedvéért: a gipszkarton mögött gyönyörű penésztelep növöget, miközben a szülők majd furcsálják, hogy mitől asztmás a gyerek, mitől van penészszag a házban.

Szóval amennyiben valaki a szárazvakolat mellett dönt, be kell(ene) tartani pár dolgot:
– szükséges legalább a téglák közötti nútféderes illesztést kikenni vakolattal
– a gépészeti és villanyvezetékek hornyait ki kell vakolni
– be kell tartani a gyári előírásokat, úgymint mélyalapozás, megfelelő ragasztás, egésztáblás elemek, megfelelő hőmérsékleti viszonyok
(Fontos kiemelni, hogy még ekkor sem teljesíti a falszerkezet a légtömörségi- és hanggátlási értékeket, amik elvárhatóak lennének egy mai modern épületnél.)

Ezt a kivitelezők 99%-a nem fogja így csinálni. Át kell gondolni, melyik megoldás is a jobb.

Csak hogy mutassak még elrettentő példát, itt egy másik (használt) ingatlan szemléje során készített felvétel a belső ragasztott gipszkartonról és a hőhidakról:


Ti melyiket választanátok?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük