Könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban szeretnék kérdezni. A következő rétegrendek megfelelőek-e ön szerint? Kívülről befelé: steico fagyapot 6cm, 20 cm széles gerenda váz, közötte ISOVER üveggyapot, 12mm OSB3, Rothoblaas Vaporvlies 120 párafékező fólia és végül 15mm tűzgátló gipszkarton. A belső válasz/teherhordó falaknál: 15mm tűzgátló gipszkarton, 10-20 cm KVH faváz közötte ISOVER üveggyapot, Rothoblaas Vaporvlies 120 párafékező fólia csak a szükséges helyiségeknél, 15mm tűzgátló gipszkarton. Az nem okoz problémát, hogy a belső falaknál nincs OSB réteg, csak gipszkarton, illetve hogy nincs mindenhol párafékező fólia? Válaszát előre is köszönöm!
Lehet csak kimaradt, de én hiányolok a teherhordó falnál a gipszkarton alatt egy lécvázat, hogy a vezetékek/szerelvények ne a párazáráson kivülre kerüljenek.
Az Isover üveggyapot helyett cellulózt ajánlanék inkább, sokkal jobb a hanggátlása, jobb a fáziseltolása, azaz a nyári meleget is kevésbé/később engedi át, valamint a gyapot paplannal ellentétben tömör hőszigetelést lehet vele elérni. Ebben az esetben viszont a 120 g/m2-es szakítószilárdságú fóliát erősebbre kellene cserélni.
Számomra furcsa, hogy pár éve a jobb könnyűszerkezetes házas cégek sem alkalmaznak párazárást, holott kimutatható és kimérhető, hogy a párazárás nélkül a "lélegző fal" (cikkem: https://komkel.blog.hu/2019/09/29/a_lelegzo_fal_legendaja ) hővesztesége 30-40%-al is magasabb lehet.
De mivel tényleg neves cégek rétegrendjeiben is így szerepel, el tudom fogadni, csak számomra nem logikus.
A belső oldali falaknál nincs jelentősége a párafóliának, mivel azonos páranyomás van az épületen belül, a vizes helyiségeknél érdemes/szokás belerakni.
A belső falaknál az OSB azért nem szükséges, mert a külső falaknál ennek statikai szerepe (is) van, tárcsamerevséget ad a falszerkezetnek.