Régóta adós vagyok ennek az anyagnak a bemutatásával, holott sok-sok éve ajánlgatom már.
(Nem szponzorálnak semmivel, nem reklám ez a videó, de ezt az anyagot néven kell nevezni. Mielőtt a gyártó pezsgőt durrantana az ingyenreklám miatt, szólok, hogy más terméküket a földbe fogom döngölni egy külön bejegyzésben)
De kezdjük az elején…
Sok esetben nincs lehetőség külső oldali hőszigetelésre, vagy csak részlegesen kellene egy-egy hőhidas részt szigetelni. Ilyenkor kerül elő a belső oldali hőszigetelés kérdése.
Ez egy nagyon kényes téma, ugyanis a nem megfelelő anyaggal, nem megfelelő kivitelezéssel több kárt okozhatunk, mint amit megoldunk. Tényleg vegyétek komolyan, mert nagyon sok kókler megoldással találkozom, mindenki okoskodik, csak éppen miután a munka elkészül, felelőse nem lesz a későbbi problémáknak.
Nézzünk pár példát, mikor jobb a belső oldali hőszigetelés.
Betűfóboknak videón:
TÁRSASHÁZI LAKÁSOK
Rendszeresen hivnak lakásokhoz penészedési problémával. Bár családi házak a fő profilom, de ezeket sem utasítom vissza, hiszen a probléma gyökere általában ugyanaz: valahol hőhíd van, viszont a társasház nem szigetelhető kivülről, vagy nincs rá hajlandóság, vagy szerkezetileg annyira bonyolult megoldásokat igényelne, hogy kvázi lehetetlen kategória.
Konkrét példák:
- a lakás szélső, a mellette lévő társasház viszont alacsonyabb, így a lakás külső fala a kültérrel érintkezik, nagyon hideg
- a lakás mellett lépcsőház van, ez a fal hideg
- a lakáson belül vannak lichthoffal érintkező falak. A lichthoff fala általában csak egy 12 cm vastag tömör tégla fal, ami nagyon durván hőhidas
- földszinti bérházi lakás, vastag tömör tégla fallal. Ennek nagyon rossz a hőátbocsátási tényezője, magyarul a falak hidegsugárzása jelentős, nagyon rossz a hőkomfort, valamint alatta nedves pince van, ami miatt penészedik is a fal
KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS NÉLKÜLI FIATAL ÉPÜLETEK
Sok ház épült a 90-es és 2000-es években homlokzati hőszigetelés nélkül, viszont emelt térdfalas tetőtérrel. Az emelt térdfalaknál vannak merevítő vasbeton pillérek 2-2.5 méterenként, valamint egy vízszintes beton koszorú is a tetején. Nagyon tipikus probléma, hogy ezek a falak penészednek, vagy csak egyszerűen annyira hidegsugároznak, hogy télen az ide tolt ágyban fázik a gyerek.
Értelemszerűen ezeket a házakat kivülről lenne legjobb hőszigetelni, de akkor jó lenne cserélni ezzel együtt az ablakokat is, amikbe viszont még lehet akár 10 év élettartam is. De ugye nem hőszigetelünk és szinezünk úgy egy házat, hogy utána 5-10 év múlva megint lehet átszinezni, mert akkor meg a nyílászárókat kell cserélni?
Szóval lenne egy 8-10 milliós külső szigetelés+nyílászárócsere, hogy a térdfalas probléma megszűnjön. Lehet persze azt mondani, hogy ezzel együtt energetikai megtérülés is jön, de a 2000-es években épült házak falazata és a kétrétegű üvegezésű ablakok nem annyira rosszak hőszigeteltségben. Egy ilyen komplett hőszigetelés valójában 10, maximum 15%-al csökkenti a fűtési rezsit, tehát a tényleges megtérülési ideje 35-40 év lenne.
Helyette erre az átmeneti pár évre teljesen jó megoldás a belső oldali hőszigetelés a kritikus részeken.
LOGGIA ÉS EGYÉB PROBLÉMÁS RÉSZEK
Korábbi bejegyzésben szót ejtettem a loggiáról, ennek a hőhidasságának a megszüntetése szintén szóba jöhet belső oldali hőszigeteléssel.
A loggiához hasonlóan lehet több olyan szerkezeti problémás rész egy családi háznál, ahol szintén olcsóbb, egyszerűbb a belső oldali hőszigetelés.
Ha az épület közvetlenül telekhatáron áll, a külső homlokzati hőszigetelésre kell a szomszéd írásos beleegyezése, hiszen a homlokzati hőszigetelés az ő telkéből vesz el 10-15 cm-t. Lehet ezen röhögni, de sajnos rendszeresek emiatt a szomszédi perpatvarok, egyszerűen sokan ennyire kicsinyesek.
De ne legyünk igazságtalanok, vannak olyan beépítések, hogy egy keskeny rész van csak a gépkocsibehajtásra a két épület között, itt tényleg tud számítani a 10-15 cm is.
Ezekben az esetekben is a belső oldali hőszigetelés lehet egy alternatíva.
Sok épületnél nem sajnálták a betont az építésnél, így vannak nagyon hőhidas részek, amiket a külső oldali hőszigetelés sem tud orvosolni. Ilyen tipikusan, amikor a tetőtéri oromfalnál ferdén is van egy beton koszorú. Oldalról ennek nekimegy a tető hőszigetelése, kivülről ott a homlokzati hőszigetelés, viszont felülről a cserépfedés felől ez a beton koszorú nyitott a kültéri hőmérséklet felé, nagyon hőhidas. Ez még manapság is sok új épületnél jelentkezik problémaként, mert a kivitelezők vagy tervezők nem figyelnek oda.
Itt egy belső oldali hőszigetelő gallér lehet megoldás.
PINCE
Pincében a hőkomfort miatt szükséges lehet egy hőszigetelés, ami belső oldalról valósítható meg utólag. Rengeteg helyen látok hungarocellt felragasztva, vagy esetleg gyapot+gipszkartont, természetesen mögötte penésztelep van.
A példákat tényleg tudnám sorolni napestig, sok-sok különböző helyzettel találkozom a házszemlék során.
PÁRATECHNIKAI PROBLÉMÁK
Ha azt mondom belső oldali hőszigetelés kell, a legtöbben arra gondolnak, hogy felragasztanak belülre hungarocellt, és kész. Ez a legrosszabb megoldás mindenféle szempontból.
A belső oldali hőszigetelés páratechnikailag egy nagyon kényes terület.
Nézzétek ezt a páradiffúziós diagrammot:
Ez egy tipikus 30-as vázkerámia téglafal, kívül-belül vakolattal, de belülre rákerült 5 cm hőszigetelés. A program szerint +5 fok alatt már páralecsapódás van a falazaton belül, azonban a diffúziós időszak 279 nap, azaz ténylegesen ennyi ideig kellene folyamatosan ilyen hőmérsékletnek lennie, hogy ez kialakuljon. Ez szinte lehetetlen, tehát biztonságos ez a falazat a belső oldali hőszigeteléssel.
Azért hangsúlyozom, hogy EZ a falazat, mert nézzétek ugyanezt gázszilikátnál:
Itt 0 fok alatt alakul ki a páralecsapódás, azonban a diffúziós időszak csak 2 nap! Szóval egy gázszilikát falat szigorúan tilos belülről hőszigetelni, mert a fal egyszerűen szétmálik!
Volt olyan gázszilikát épület, amit nem engedtem megvenni, mert belülről hőszigetelve lett évekkel ezelőtt, és voltak rá jelek, hogy ez a pára szépen elkezdett dolgozni a falazatban…
Szintén igaz ez vályogtégla falazatra is, ott -1 fok alatt, szintén 2 nap alatt párakicsapódás lesz a falazatban.
SARKALATOS SZABÁLYOK
- Vályogfalnál, salaknál, gázszilikátnál és hasonló kényes anyagú falazatoknál TILOS a belső oldali hőszigetelés, ugyanis a falazat egyszerűen szétcsúszik, szétmálik a fenébe.
- Ha a külső vakolat rossz minőségű, a belső oldali hőszigetelés következtében nagy valószínűséggel ez le fog fagyni, feltáskásodik, lemálik. Mivel a fal nem melegszik át, a harmatpont beljebb kerül a falazatban, több nedvesség és hidegebb fal pedig a külső vakolat állagromlását okozza. Ha a belvárosban járok és azt látom, hogy a homlokzaton foltszerűen egy lakásnál le van válva a vakolat, körülötte pedig nincsen, általában ez az oka. Épp ezért társasház esetén ez lehet problémás, mivel a külső homlokzat állagromlását okozhatja a belső oldali hőszigetelés.
- Nem elég csak a kritikus szakaszt hőszigetelni, hiszen annak a hideg falnak vagy hőhidas résznek van ráhatása a csatlakozó szerkezetekre is, tehát a belső oldali hőszigeteléssel ezekre is rá kell fordulni.
- Nagyon fontos, hogy nem lehet akármivel hőszigetelni belülről. Ez speciális anyagot igényel, és az előírások szigorú betartását!
MILYEN ANYAGOKAT SZABAD HASZNÁLNI?
Ha rákeresel a neten a belső oldali hőszigetelésre, szembejön veletek mindenféle csodaanyag, amik akár 2 cm vastagságban megoldást kínálnak.
Ezek általában XPS anyagúak, sok esetben hőtükör fóliával vagy egyéb hülyeséggel ellátva…
Az elmúlt 20 évben időnként rákeresek ezekre szakmai kiváncsiságból, hátha tényleg fejlesztettek valami jó terméket. Mit látok? Ugyanazokat a termékeket, csak 3-4 évente más néven, más marketingrizsával.
Ezek ugyanis nem jók belső oldali hőszigetelésre!
(Megint kapni fogok egy csomó levelet ezért ezektől a forgalmazóktól, de nem érdekel. Tépjetek sorszámot, bár a purhabos szigetelős emberek elég hosszan állnak sorban, hogy kitekerjék a nyakamat.)
A belső oldali hőszigetelés lényege, hogy a szigetelés és fal között ha kicsapódik a pára, az azonnali penészedést okoz. Nem fogod látni, hiszen a hőszigetelés mögött van, de a levegő minősége egyre rosszabb lesz, a penész spóráit lélegzed be te és a családod. Gondolom nem kell kifejtenem, hogy ez mennyire káros?
Szóval két lehetőségünk van: vagy páraáteresztő rendszert választunk, vagy tökéletesen lezárjuk a falat a belső pára elől.
A tökéletes párazárást vegyük előre, mert ez az, ami lehetetlen. Ilyen tökéletes lezárást igér az XPS ráragasztása a falra, vagy egy gipszkarton előtétfal építése, megfelelő párazárással. Ezeket felejtsük el, mert elég egy konnektor vagy kapcsoló a falon, ami áttöri a párazárást és kész a probléma.
Két anyagot tudok javasolni, amik 100%-osan jók a belső oldali hőszigetelésre, ha megfelelően vannak használva.
Az egyik a kálcium-szilikát lap, ebből van 2.5-3-5 cm-es vastagság is. Ára elég combos, mert az 5 cm vastag kb 24000 Ft/m2 jelenlegi árakon. A hőszigetelő képessége sajnos nem olyan jó, de cserébe lúgos kémhatása, ami meggátolja a penész kialakulását. Súlya sem kevés, 13 kg/m2 (az 5 cm-esnek).
A másik az Ytong Multipor. Különböző vastagságban kapható, de a legvékonyabb az 5 cm belőle. Árban ez kb 10-11.000 Ft/m2 jelenleg, súlya kb 6 kg/m2.
Szintén van lúgos kémhatása, tehát ez is megakadályozza a penész kialakulását. Fontos, hogy a kálcium-szilikát laphoz képest jelentősen jobb a hőszigetelő képessége, nagyjából megegyezik a normál EPS-el (hungarocellel).
Ami hátránya, hogy rendkívül sérülékeny, törékeny anyag. Mindkettő kiváló tűzállóságú egyébként.
Az ára, elérhetősége és egyszerű felhasználása miatt én az Ytong Multiport ajánlom sok-sok éve belső oldali hőszigetelésre.
Pár éve kaptam egy tanulmányt. 30 évvel ezelőtt Németországban leszigeteltek belülről egy komplett társasházat, amit védettsége miatt kivülről nem lehetett szigetelni. 30 év után lebontották a Multiport, és sehol sem találtak penészt vagy szerkezeti kárt mögötte.
Ez jusson eszetekbe, amikor szembejön veletek az XPS anyagú beltéri szigetelőlap!
A kivitelezésnél szintén van pár szabály, amit be kell tartani:
- saját ragasztóját kell használni, nem csemperagasztót. Ennek is combosabb költsége van
- teljes felületen ragasztani kell, tehát vagy fogas glettvassal kell ráhúzni a ragasztót, vagy pont-perem módszert alkalmazni, ha a felület egyenetlen
- az anyaga könnyen összecsiszolható
- belülre a glettelés után javasolt szilikát anyagú festéket használni, hogy biztosítsuk a páraáteresztést
- födémnél érdemes dübelezni
Ami lényeges lehet, hogy ezt az anyagot kevés helyen találod meg raktáron, általában rendelésre jön csak, ott is egész raklapra. Barkácsáruházakban lehet kisebbmennyiséget találni azonnal raktáron általában. Ez persze régionként eltérhet, de ez a sok éves tapasztalatom.
Ragasztóval együtt számoljatok 15.000 Ft/m2 anyagárral kb, 5 cm vastagság esetén. Valamint az ezzel járó hasznos alapterület veszteséggel.
Konklúzió: nem ördögtől való a belső oldali hőszigetelés, de nagyon számít, hogy milyen anyagú falazatról van szó, valamint nem lehet mindenféle hőszigeteléssel elkészíteni.
A marketingelt bullshit termékektől óvakodjatok! Szólni fogok, ha van olyan termék, ami tényleg működik a Multipor helyett…
