Sok ikerházat, sorházat, társasházi lakást nézek meg a vásárlás előtti házszemlék során. Ilyen esetekben nagyon fontos és kardinális kérdés mindig, hogy a lakáselválasztó fal egy vagy kétrétegű?
Ha van alaprajz, ez egyből kiderül. Persze itt nem az ingatlanosok által rajzolt vonalas skiccre gondolok, hanem rendes alaprajzra, ahol a falvastagságok és rétegek látszanak.
Egy 2007-es MSZ szabvány kimondja, hogy egyrétegű lakáselválasztó falba SEMMILYEN CSÖVEZÉS, VEZETÉKEZÉS, VAGY SZERELVÉNY nem kerülhet bevésésre.
Teljesen mindegy, hogy milyen hanggátló téglából, vagy akár vasbetonból van a fal, teljesen mindegy a vastagsága. Egyrétegű? Akkor nem, és kész.
Betűfóboknak videón:
Ezen az alaprajzon ez egy közbenső lakás, a berendezésekből látszik, hogy szinte minden helyiségben mindkét oldalon vannak csövek és vezetékek belevésve a falakba. Ráadásul a méretezett rajzból az is kiderül, hogy ez csak 20 cm széles. 1 milliós m2 árért…
Érdekes adalék egyébként, hogy én már a 2000-es évek elején is előtétfallal terveztem az ilyen épületeimet… mert számomra teljesen logikus volt, hogy ennyit beáldozunk az alapterületből az ÉLHETŐ lakókörnyezetért.
A beruházók minél több hasznos, eladható lakóterületet szeretnének kipréselni a maximálisan beépített telekre épített épületekből, ezért fáj nekik a dupla lakáselválasztó fal.
Nézzünk egy 3 lakásos sorházat, legyen 10 méter széles.
Egyrétegű lakáselválasztó falnál 30 cm széleset szoktak berakni, jó esetben SILKA hanggátló téglából, vagy AKU-Zből, vagy hasonlóból.
Ha ehelyett berakunk 2×25 cm-t, közötte 5 cm-el, akkor elveszik szintenként 5 m2 az eladható alapterületből, ami szintenként kb 5 millió haszonkiesés.
Mi lenne, ha egyrétegű lakáselválasztó fal, de előtétfallal? Kétoldali előtétfal elvesz 10-10 cm-t, azaz megint eltűnt 4 m2, 4 milla a zsebből.
(De a 4 az kevesebb, mint az 5 mégiscsak, nem?)
A két megoldás mégsem egyenértékű…
Az egyrétegű lakáselválasztó falnál ezen az egy falra ül rá a födém, közös a koszorú. Például ha ütik a válaszfalat a lakáson belül, mivel a födémhez ki van ékelve, az átviszi a „dübögést” a vasbeton szerkezettel a másik lakásba.
Kétrétegű falnál minden lakásnak KÜLÖN födéme van, a koszorúk is el vannak választva egymástól, a tetőszerkezeten kívül nincs olyan, ami közös lenne hanggátlás szempontból.
Ha van a lakásban egy beltéri lépcső, azt sajnos kevés esetben oldják meg önhordó módon, beékelik, bekötik a falba. Ha egyrétegű a fal, még egy előtétfal sem segít azon, hogy a lépcsőn rohangáló gyerekeket ne hallja a szomszéd is.
Utólag kétféle módszer van a hanggátlás fokozására, de ez az előbb említett testhangokat nem fogja fel, csak a léghanggátlásban segít.
Egyik egy CSENDLAP nevű termék, ami 10-15 mm vastag, rakható falra, padlóra, mennyezetre, tetőtérbe is. Két rétegben már 20 dB feletti javulást is el lehet vele érni…Az ára sajnos durva, én azt szoktam mondani, hogy 30.000 Ft/felületm2 árral illik számolni (2025-ös ár). Gyors számolással kijön, hogy egy szomszéd felőli hálószoba utólagos hangszigetelése ezzel a módszerrel ~fél millió ft.
A másik megoldás egy hanggátló előtétfal építése. Itt 50 mm-es szerkezetre kerül fel két rétegben Acoustic (kék szinű) gipszkarton és még ezt lehet fokozni mögé berakott hanglágy filc szigeteléssel.
Ez költségben kb a Csendlap fele, de elvesz 7-8 cm-t a beltérből.
Kontár Karcsi féle megoldás: „Nem kell ide 5 cm-es szerkezet! Felrakom a tetőlécet a falra csavarozva, rá a karton és kész.”
Miért hülyeség ez?
Mert az előtét falnak a lakáselválasztó faltól FÜGGETLENNEK kell lennie, nem szabad hozzárögzíteni sehol. Magyarul alulra válaszfal profil (PAE szalaggal), mennyezetre válaszfal profil (PAE szalaggal), közé válaszfal bordák.
Még most épülő, új házaknál is rendszeres ez a dolog, legtöbb esetben az építész kollégák rajzain is ez szerepel. Van, aki beleírja a műszaki leírásba, hogy tilos belevésni ezekbe a falakba a csövezést, vezetékezést és azzal nyugtatja a lelkiismeretét, hogy ő megtette amit lehetett. Hát a francokat!
Azzal védekeznek, hogy ő leírta, tehát neki nincs felelőssége, ha a kivitelező ettől eltér…
Vannak olyan építészek, akiknek a nevét meglátom egy terven és azonnal szólok az ingatlanvásárlóknak, hogy felejtsük el a szemlét, mert tudom milyen minőségben és hogyan épült az ingatlan.
Lehet jönni azzal, hogy fel kellene jelenteni ezeket. Nem vagyok egy házmester típus és nem fogom a hátralévő időm jó részét azzal tölteni, hogy bíróságokra vagy kamarai idézésekre mászkálok.
Legyen esze a vásárlóknak és nézesse meg az ingatlant vásárlás előtt!
