A régi típusú gázszilikát a 60-as évektől a 80-as évek végéig volt használatban. Elég jellegzetes, könnyen felismerhető falazóanyag, sok mindenben különbözik a sima téglától.
A legfontosabb eltérés az anyaga, mert ez kohósalakból készült, ez adja ezt a szürke színét. Elég egy kis lyuk a falon, vagy vakolathiány és felismerhető.
Betűfóboknak videón:
A kohósalak miatt a főbb tulajdonságai az ilyen falazatnak:
1. Jobb a hőszigetelő képessége, mint az akkori tégla falazatoknak. Vele egy időben futott a B30-as tégla, aminél 40-50%-al kisebb volt az U-értéke, magyarul lényegesen jobban hőszigetelt. Ez az érték már manapság gyengének számít, hiszen a modern falazóanyagokhoz képest 3-4x rosszabb.
2. A gázszilikátnak nagyon kicsi a nyomószilárdsága, magyarul könnyen törik, reped. Ez különösen fontos egy meglévő épület átalakítása során, mert az utólagos nyílások kialakítása, új terhelések odafigyelést igényelnek. Nagyobb felfekvés kell az áthidalóknak, mert a pontszerű koncentrált terhelést nem szereti ez a tégla.
3. Nagyon fontos a vízszigetelés megléte, illetve a beázásmentesség. Bármilyen vizesedés a falazatot törékennyé, porózussá teszi, oda kell figyelni ezekre, mert a vizes falazat könnyen szétfagy.
4. Ha nem volt mélyalapozva a gázszilikát felülete, a vakolatot könnyen ledobja magáról, sok a hajszálrepedés rajta, sok esetben üregesen kopog a vakolat.
5. A gázszilikát falnak kicsi a hőtároló tömege, azaz gyorsan felmelegszik, de gyorsan le is hűl.
6. A hanggátlása pocsék a korabeli téglákhoz képest, tehát például az előbb említett B30-ashoz. Ironikus, hogy a mai modern vázkerámia téglák hangszigetelése hasonló ehhez, messze elmarad a jó régi öreg téglákétól.
Két további tulajdonsággal külön foglalkozzunk.
HŐSZIGETELÉS
A gázszilikát falazatra csak páraáteresztő hőszigetelés rakható, tehát vakolható kőzetgyapot vagy open-eps rendszer. Természetesen a megfelelő ragasztóval és nemesvakolattal.
Ez a sima hungarocell hőszigeteléshez képest kb 30%-al drágítja meg a falazat utólagos hőszigetelését.
A gázszilikát nagyon érzékeny a párára, így a hőhidakat és páralecsapódásokat el kell kerülni, magyarul fokozottan oda kell figyelni a homlokzati hőszigetelésre. Pont-peremes ragasztás, beforduló hőszigetelések, satöbbi. Emiatt is kell a páraáteresztő anyagú homlokzati hőszigetelés, mert ha a falazatban felgyűlik a pára, itt a salak szétmálásához vezethet.
Sokkal rosszabbat teszünk egy ilyen házzal, ha csak részlegesen van hőszigetelve.
A hőszigetelésből minimum 10 cm vastagság kell, a jelenlegi minimum energetikai követelményeket 12-15 cm vastagsággal érjük el.
A gázszilikát anyaga nagyon porózus, dübelezni speciális anyagokkal lehet. Csavaros vagy speciális feszítő dübel kell hozzá, ráadásul 7-8 cm-t bele kell fúrni a falazatba. Javasolt fémszeges, hőhídmentes fejű dübelt használni.
(A kőzetgyapot hőszigetelés egyébként jelentősen növeli a falazat hanggátlását is, míg az open-eps vagy sima eps ezen egy cseppet sem javít, sőt bizonyos frekvenciákat még fel is erősit)
RADON SUGÁRZÁS
A régi gázszilikát fal sugároz. A kohósalakból radongáz szabadul fel. A radongáz egy egészségre ártalmas nemesgáz, a cigi után a tüdőrák második leggyakoribb okozója.
Ez rémisztően hangzik, de ritkán haladja meg az egészségügyi határértéket. Lehet kapni olyan radonmérőket, amik folyamatosan monitorozzák a levegő minőségét és riasztanak, ha probléma van.
(Airthings Wave 2nd GEN)
Mivel ez a radon sugárzás nem egy pillanatnyi állapot, egy házszemle során, ami max 1 órát tart, nem lehet rendesen kimérni ez alatt. Több órát kell a műszert letelepíteni és úgy nézni egy hosszabb időszakot. Vannak ezzel foglalkozó szakik, akik ezeket elvégzik, 40-50e Ft egy ilyen vizsgálat.
A radonsugárzás akkor okoz problémát, ha a belső terekben felgyűlik, magyarul nincs megfelelően, rendszeresen kiszellőztetve. Egy radondús lakásban a referenciaszint tízszerese is előfordulhat.
Amikor ezek a házak épültek, a nyílászárók légtömörsége csekély volt, a ház átszellőzött, folyamatos volt a légmozgás. Most, a modern korban, ahol az energia árak az egekben vannak, nem engedhetjük meg, hogy kontroll nélkül szökjön a meleg az épületből, a nyílászárók is egyre légtömörebbek. Azaz megszűnt a természetes filtráció.
A legjobb az ilyen házaknál egy mesterséges szellőztetést kiépíteni, vagy szigorúan, rendszeresen szellőztetni. A sok milliós szellőztetőrendszer helyett szóba jöhet egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetőventillátor is, ami kb 200e Ft/ db áron beépíthető. Nálam 8 éve megy egy ilyen a gyerekszobában, minden probléma nélkül, itt egy podcastem erről a megoldásról.
A kereskedelmi forgalomban létezik olyan falfesték, ami meggátolja a radon sugárzást, de magyarországon ilyet nem kapni.
(bizonyos területeken a talaj radonsugárzása is jelentős, tehát egy pincében a porózus szerkezetű anyagokon, repedéseken keresztül képes átszivárogni a gáz. Ez ellen léteznek kifejezetten radonsugárzás elleni bitumenes lemezek például.)
Szóval nem kell pánikolni annak, aki ilyen házban lakik, de tudatosabban kell foglalkoznia a szellőztetéssel és a hőszigeteléssel, a megfelelő anyagokkal.
Sok ilyen házat vetettem már meg, elmondva a kevés előnyét és sok hátrányát a gázszilikát falazatnak. Ennek megfelelően érthető módon szerintem az ilyen falazatú épület nem ér annyit, mint egy mezei tégla falazatú, ugyanabból az időszakból.
Többször volt olyan, hogy vagy a hőkamera mutatta meg a falazat anyagát, hogy az nem tégla, vagy a padlástérben derült ki ez. Ha egy épület tégla falazatúnak van hirdetve, de közben gázszilikát, az nagyon nem ugyanaz… nevezzük nevén a dolgot: ez átbaszás. Ez lehet persze nem tudatos is, mert nincs mindenki tisztában a házának falazatával, vagy annak a jelentőségével.
A repedések körvonala sokszor segít beazonosítani a méret alapján a falazat anyagát, vagy a hőkamerával is többször láttam, hogy az nem tégla.
De egy falon lévő lyuknál, vagy egy lyukat fúrva beazonosítható, hiszen ha szürkés por folyik ki belőle, egyértelmű a helyzet.
