Tisztázzuk le első körben, mi is az a loggia.
Ha az épületből kilóg konzolosan, akkor az erkély.
Ha viszont alatta fűtött tér van és tető felette, akkor az loggia. Ahol lakott tér van alatta, de nincs tető, az a terasz.
Vannak persze hibridek, amik mindkettő-mindhárom tulajdonságait tartalmazzák.
Ebben a bejegyzésben a loggiákról lesz szó, mert nagyon komoly hőhidassági problémákat vetnek fel a régi épületek esetén, de elkeseredve látom, hogy még új épületeknél is problémát okoz ezek rendes kialakítása.
Betűfóboknak videón:
A loggiáknak a 80-as években volt nagy divatjuk, a téglalap alakú, sima nyeregtetős sablon lakóépületeket próbálták ezzel feldobni.
Még manapság is gyakran találkozom ingatlanhirdetésekben azzal, hogy a tulajdonos vagy az ingatlanos egekbe magasztalja ezeket, csodás panorámát és kikapcsolódást ígérve annak, aki kiteszi ide a lábát.
A valóság ezzel szemben az, hogy semmire nem jók ezek a loggiák. Jellemzően 120-150 cm szélesek, ezt szokták még kifelé megtoldani konzolos túlnyúlással, így már legalább ki lehet tenni egy ruhaszárítót ide. Már aki persze az alsóneműjeit szeretné mutogatni az utca népének…
(Amire jó volt anno, hogy ki lehetett zavarni bagózni vagy fingani a ház urát, ne bent büdösítsen.)
Kevés kivételtől eltekintve nincs valós funkcionális használhatósága a loggiáknak, és legtöbb esetben a panoráma is csak azt jelenti, hogy kilátni az utcára, sok esetben a légkábeleket bámulva.
Azon kívül, hogy feleslegesen csökkenti a tetőterek hasznos alapterületét, sok műszaki jellegű probléma is van velük.
Képzeljétek el a házat úgy, hogy van benne 1000 egység pára. Ez egy 80-as, sőt 90-es években épült háznál egyenletesen eloszlik, mivel hidegek a falak, szarok a nyílászárók, rossz a tető hőszigetelése. Amíg eredeti állapotában van az épület, a loggia sem okoz problémát.
Így néz ki keresztmetszetben egy ilyen loggia:
Viszont elkezdjük hőszigetelni az épületet, kicseréljük a nyílászárókat, modernebb fűtési rendszerrel alacsonyabb előremenővel fűtünk… ez a pára egyre koncentráltabban fog kicsapódni azokon a felületeken, amik nem lettek hőszigetelve. Ez a hőhíd, ez okozza a penészedések jó részét.
Ezen az ábrán látszik, a nyílászáró csere és hőszigetelés után hol jelentkezik a probléma.
Tehát az épület korszerűsítésekor a loggia kiemelt szerepet kell kapjon, mivel ez egy bődületesen nagy hőhíd. Ha a földszintről hőkamerával megnézem alulról a loggiát, mindig látom, mennyire durván eltérő hőmérsékletű a többi falhoz és födémhez képest.
Annak idején ezzel nem foglalkoztak. A loggiák burkolati szintje legtöbb esetben megegyezik a tetőtéri padló szintjével, azaz annyi hőszigetelés került csak bele, amennyi a földszint-tetőtér közötti födémbe. Ez konkrétan nulla.
Ezek a födémek általában betongerendás, béléstestes vagy betontálcás kialakításúak, salakkal a tetején, amin van a beton és a burkolat. Ez a salakréteg hőszigetel valamennyit.
Ennek a födémnek a hőátbocsátási tényezője 1,85 W/m2K. A jelenlegi megengedett érték ennek a tizede!
Ahhoz, hogy ezt az értéket elérjük, kell lépésálló EPS-ből kb 20 cm, XPS-ből 15 cm, PIR táblából 12 cm. Ennek a hőszigetelésnek kell a hely.
Tehát vagy a loggia födéme lefelé lóg ennyit eredetileg is, vagy a loggiára egy lépcsőfoknyit felfelé kell kilépni. Ha ez nem így van, akkor nincs megfelelő hőszigetelése, hőkamera nélkül is tudható, hogy hőhidas.
Mivel a loggia felett általában ott van a ház tetőszerkezete, tetőfedése, beázási gondokkal ritkán találkozni annak ellenére, hogy vízszigetelése ritkán van.
Milyen lehetőségeink vannak utólag?
LOGGIA MEGSZÜNTETÉSE
A falak, amikben a teraszajtók vannak, általában csak térelhatároló külső falak, nagyon ritkán van tartószerepük. Magyarul el lehet bontani, és kitenni az egészet a külső falsíkra, növelve ezzel a tetőtér hasznos alapterületét.
Mivel az épület térképmásolat szerinti beépített alapterülete nem változik, ez nem engedélyköteles tevékenység. DE! Szükség lehet egy településképi véleményezésre a főépítésztől, hiszen megváltozik az épület külleme, jellege. Tanácsos ezt vele leegyeztetni, legalább egy írásos vagy mailben történő memo legyen róla, hogy megtörtént.
Mondanom sem kell, hogy költségben ez több százezer forint, hiszen falat bontunk, falat építünk, padlót kell pótolni, új nyílászárót, áthidalót berakni, belül vakolni, kívül hőszigetelni, szinezni.
(CSERÉBE VISZONT TÖBB M2-EL MEGNŐ A HASZNOS ALAPTERÜLET, AMI FAJLAGOSAN SZÁMOLVA A KÖLTSÉGEKHEZ KÉPEST NEM EGY MAGAS ÖSSZEG.)
Kevesebb rombolással jár, ha a loggia kap egy kis féltetőt. Ilyenkor a féltető szerkezete közé bekerül a hőszigetelés, megszüntetve a hőhidat. Egy ilyen féltető viszonylag olcsón megvan, kb 50e Ft/m2, plusz az erkélyajtók cseréje ablakokra.
(ÉRTELEMSZERŰEN EBBEN AZ ESETBEN A LOGGIA KIESIK A LAKHATÓ/HASZNÁLHATÓ TÉRBŐL, A FÉLTETŐ NEM JÁRHATÓ, VISZONT GARANTÁLTAN BEÁZÁS ÉS HŐHÍDMENTES MEGOLDÁS, VISZONYLAG OLCSÓN)
Az esetleg kilógó plusz erkélylemezt ezekben az esetekben javasolt egyszerűen levágni az épületről.
LOGGIA MEGTARTÁSA, HŐSZIGETELÉSE
Van lehetőség alulról hőszigetelni a kritikus födémszakaszt. Erre csak és kizárólag az Ytong Multipor alkalmas, kell belőle 10 cm vastagság. Lesz külön videóm erről az anyagról, mert belső oldali hőszigetelésre csak és kizárólag ezt szabad használni.
Arra is oda kell figyelni, hogy ne csak a loggia alatt közvetlenül legyen hőszigetelve a födém, hanem 1 métert még ezen túlnyújtva.
Értelemszerűen ez a földszinti belmagasságot csökkenti, viszont ebben az esetben nem kell bontani a loggia padlóját, nem kell az erkélyajtókat cserélni.
Költségben ez kb 15e Ft/m2.
(EZ NEM GARANTÁLJA 100%-OSAN A HŐHÍDMENTESSÉGET, DE A TAPASZTALATOK ALAPJÁN LEGTÖBB ESETBEN BEVÁLT.)
Durvább beavatkozás, ha a loggia padlóját hőszigeteljük. A jelenlegi burkolat alatt általában max 6-8 cm-t lehet még felbontani, magyarul a rendes hőszigetelt rétegrend kialakítása miatt a loggia magasabban lesz, mint a tetőtéri padlószint, egy lépcsőfoknyit felfelé kell kilépni majd, ami azzal jár, hogy az erkélyajtót cserélni kell.
Ez sem egyszerű, mert ha most 210 cm magas az erkélyajtó, az új rétegrend miatt minimum ez 17 cm-el csökkenne, azaz ha még levesszük a tokvastagságot, már egy 180 cm-es embernél is beakad a haja az ajtófejfába. Szinte biztosan van beton áthidaló, amit bontani kellene, meg kellene emelni…
A költsége ennek kb 100e Ft/m2, plusz az erkélyajtó cseréje.
Ennél a megoldásnál sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak leteszik a hőszigetelést és rábetonoznak, ráburkolnak. Holott az ilyen hőszigetelt teraszoknál vannak speciális igényei a rétegrendnek, máskülönben 10 éven belül fel fog fagyni az egész, ahogy rengeteg helyen látom. Kétféle rétegrendet szoktam ajánlani, egyik ragasztott kerámia burkolatos, a másik nem ragasztott burkolatos megoldású.
Ragasztott kerámia burkolattal:
– fagyálló burkolat
– kent vízszig
– aljzatbeton 6 cm
– geotextillel kasirozott szivárgólemez (Hamnap Iso-drain 8 geo pl)
– PVC vízszigetelés a falra felhajtva a burkolt szint +30 cm magasságig, körben cseppentőlemezzel
– alátét párakiegyenlitő réteg
– XPS hőszig 5 cm
– lejtést adó réteg 2% (hőszigből vagy könnyűbetonból)
– párazáró bitumenes lemez
– kellősités
– meglévő vasbeton födém
Költségben ez kb 100.000 Ft/m2 + bontás.
Kőporcelén lappal vagy WPC-vel:
– kőporcelán lap állítható lábakon vagy WPC párnafán
– PVC vízszigetelés a falra felhajtva a burkolt szint +30 cm magasságig, körben cseppentőlemezzel
– alátét párakiegyenlitő réteg
– XPS hőszig 5 cm
– lejtést adó réteg 2% (hőszigből vagy könnyűbetonból)
– párazáró bitumenes lemez
– kellősités
– meglévő vasbeton födém
Költségben ez kb 80.000 Ft/m2 + bontás.
FONTOS: a korlátok rögzítése oldalt történjen, vagy csak a legfelső aljzatbetonba, mert a vízszigetelést nem szúrhatja át!
Nem véletlen, hogy kikopott a loggia, hiszen haszontalan és problémás eleme a családi házaknak. Ha ilyen van a megvásárolni kívánt ingatlannál, számíts több százezer forintos kiadásra és rengeteg macerára.
Szóval ha ilyen loggiát látsz a házban, de nincs a födémben lefelé ugrás alatta, vagy a loggia burkolata nincs magasabban a belső padlószintnél, akkor megszívtad.
Ezért vette át a helyét a 90-es években inkább a konzolosan kilógó erkély, ami egy másik problémakör, külön bejegyzésben megmutatom azt is.
