Ismét egy “remek” cikk jelent meg az egyik online női magazinban, ennek nyomán egy nap alatt több, mint 20 mailt kaptam…
Belinkelem, bár akkora baromság az egész, hogy jobban tenné a szerzője, ha törölné: https://femina.hu/otthon/kozetgyapot-szigeteles-belegzese/
Arról van benne szó, hogy a kőzetgyapot hőszigetelés olyan veszélyes, mint az azbeszt – tüdőrákot okozhat -, ezért több helyen betiltották.
Röviden: NEM IGAZ!
A szerző a kattintásszám kedvéért jótékonyan keveri a régi, ’80-as évek kőzetgyapotjának tulajdonságait a modern kőzetgyapotéval.
A modern kőzetgyapotok szálai biológiailag oldódóak, azaz ha be is jutnak a szervezetbe, akkor is rövid időn belül kiürülnek, nem halmozódnak fel, mint az azbeszt.
Természetesen van EUs tanúsítványa erre. A WHO szerint “nem osztályozható emberi rákkeltőként”, ugyanebbe az osztályba van sorolva egyébként például a kávé is.
Mi a helyzet a formaldehiddel?
Hosszú évtizedekig a gyapotok kötőanyaga a fomaldehides gyanta volt, ami a gyártás és beépítés során kis mennyiségben párologhatott. Ez a kipárolgási érték a határérték alatti, de a gyártók léptek és sokan átálltak más anyagú kötőanyagokra.
Tény, hogy még manapság is létezik olyan gyártó/termék, ami továbbra is formaldehides, de ez egyszerűen ellenőrizhető a termék címkéjén.
Mivel a formaldehid kibocsátása alacsony (ennél az anyagnál), szó sincs arról, hogy betiltották volna a kőzetgyapotokat. Sőt, a kedvező tűzállósági és hőszigetelési értékei miatt kevés anyaggal lehet helyettesíteni a könnyűszerkezetes házak esetében, amik ugyebár pont a “betiltott” USA és Kanada területén épülnek. (más alternatív anyagokról lesz szó hamarosan)
Kapar a torok és viszket a szem: mégis káros?
A cikkben az is szerepel, hogy beépítéskor légúti irritációt és szemviszketést okoz. Ez igaz, amikor házszemléknél megtúrom a szigetelést, én is mindig köhögök utána rövid ideig.
Aki dolgozott kőzetgyapottal, annak a viszketés és köhögés ismerős lehet, de ez elmúlik. Természetesen erősen javasolt szemüveg és maszk viselése a munkálatok során ennek elkerülésére/minimalizálására.
Azt is mindig elmondom, hogy legfontosabb a belső oldali párazárás megléte. Magyarul az, hogy ez a kőzetgyapot/üveggyapot por ne jusson be a beltérbe, mert hosszú távon ez a légúti irritáció komolyabb problémákat is okoz(hat), különösen kisgyerekeknél és időseknél.
A régebbi építésű házak tetőterének jellemzője a fa lambéria burkolat, felette a régi kőzetgyapot. Egy ilyen épületbe belépve érezni lehet egy jellegzetes “gyapotszagot”, főleg a nyári melegben. Ez számomra egyértelműen jelzi a belső párazárás hiányát, azaz a gyapot pora a beltérben lengedezik.
Nem jókedvemből turkálok a hőszigetelésben, hanem látni kell alatta, hogy mi van, illetve mi nincsen.
Ilyenkor komoly költséget jelent a tetőtér újraszigetelése, vagy a párazárás pótlása. Van rá több lehetőség, be fogom mutatni ezeket későbbi videókban.
Visszatérve a cikkre…
Elképedve olvasom ezekben a magazinokban a különböző tippeket a fűtésszámla csökkentésre, legutóbb a fűthető padlószőnyeg, mint “a legújabb, legtakarékosabb fűtés” bökte a csőrömet.
Ennél a kőzetgyapotos hülyeségnél viszont már nem akarok csendben maradni, mert orbitális marhaságok szerepelnek benne, feltételezem, hogy a karácsonyi szünetet a szerző a főszerkesztővel együtt a laposföld elmélet továbbgondolásával tölti majd…
