Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb fafödémre is érvényesek)

A meglévő rétegrend fentről-lefelé (kivülről befelé):
– salak vagy agyagtapasztás
– hézagos deszkaburkolat
– fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
– deszkaburkolat
– nádszövet
– vakolat

Ennek a födémnek a hőátbocsátási tényezője U=1.02 W/m2K,
ami rezsicsökkentett gázfűtés esetén kb 900 Ft/m2/év költséget jelent (rezsicsökkentés nélkül kb 6.000 Ft/m2).

Nálunk is ilyen födém van a régi házrészen, természetesen hőszigeteltem, mielőtt beköltöztünk.

A hőszigetelt rétegrend igy alakult:
– 2×10 cm olcsó bálás gyapot
– salak
– hézagos deszkaburkolat
– fagerendázat légréssel (12-15-18 cm)
– deszkaburkolat
– nádszövet
– vakolat

Igy a hőátbocsátási tényező U=0.18 W/m2K lett,
ami máris csak kb 170 Ft/m2/év fűtésköltséget jelent rezsicsökkentett áron, rezsicsökkentés nélkül kb 1.100 Ft/m2/év, tehát 80%-nyi megtakaritást elértem azzal, hogy egyszerűen leteritettem a bálás gyapotot a kiüritett padlásra (a falak külső széléig kihajtva).

Sokan kérdezik tőlem, hogy milyen fólia kell, és hova.

HA VAN salak/agyagtapasztás, arra mehet párazáró fólia, mivel ez a réteg párapufferként működve kiegyenliti a párát, az nem a faszerkezetben fog “megállni”.
HA NINCSEN salak/agyagtapasztás, SEMMILYEN fóliát nem szabad rakni, mert a lakótérből távozó pára ilyenkor a fafödém gerendáiban dúsul fel, táptalajt adva a kártevőknek/gombáknak.

A legjobb megoldás a párazárásra az, ha alulról gipszkarton álmennyezet készül, és annak a lécváza fölé kerül be a párazáró (hőtükrös) fólia (nálam ez így készült)

A gyapot tetejére páraáteresztő fóliát vagy geotextilt szabad rakni, ez arra szolgál, hogy 
– ne porozzon a gyapot
– ha a cserép zárása nem tökéletes, akkor felfogja az esetleges porhavat/nedvességet
– engedi kiszellőzni az alulról jövő párát
(páraáteresztő fóliánál a “szőrös” fele kerül a gyapotra, és a feliratos kerül felfelé)

Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a padlás nem járható/pakolható.

Ebbe futottunk mi is bele. Az egyik szobát eddig amolyan lomtárnak használtuk, ám most belaknánk, így az oda száműzött cuccoknak (háztartási gépek dobozai, tartalék kerámiák/parketták, karácsonyi diszek, stb) kellett egy olyan hely, ami nem párás (mint a régi pincénk), és nem kell állandóan arrébb pakolgatni (mint a garázsban).

A döntés megszületett: a padlás egy részét pakolhatóvá kell tenni.

Mikor épitkeztünk felmerült bennem, hogy le kéne szedni a salakot a padlásról, de aztán elmaradt. Kár volt…

A meglévő gyapotot feltekertük egyik oldalra.

Mivel nem akartam a lakótéren keresztül hordozni a salakot, kibontottuk a tetőt egy szarufaközben, és vödörrel-kötéllel ott engedtük le a salakot. Két embernek a 70 m2, kb 10 cm vastag salak konténerbe termelése két napig tartott.

A probléma abból adódott, hogy egyéb fontos teendőim miatt a két nap között volt 4 nap különbség, és ezalatt a kültér felé csupán a vakolat+nádszövet+deszka volt a födém.

A salakleszedés előtti napi 5 m3-es fogyasztás felugrott napi 17 m3-re, azaz napi 1500 Ft-al nőtt a gázfogyasztásunk és “csak” 0-1 fokok voltak, fagy sehol.
A födém felületi hőmérséklete 13.9 fok volt belülről, azaz bőven a harmatpont alatt, ami hosszabb távon penészedést okoz.

Leszedtük a salakot felülről, majd a deszkázat is felszedésre került. Ekkor derült ki, hogy a hézagok között bizony tetemes mennyiségű salak csurgott a gerendák közé is… mindegy, kilapátoltuk azt is.

A gerendák közé 10+5 cm kőzetgyapotot tettem (Nobasil MPN), a gerendaközök miatt viszonylag kevés hulladék keletkezett. Természetesen a két réteg eltolt illesztéssel került lerakásra.

A pakolható padlásrészt behatároltam egy kb 6×3.5-es területre, ami a padlás közepe és rendesen fel lehet még állni.
Ide 76 cm-ként lecsavaroztunk 5×15 pallóvázat a meglévő gerendákra merőlegesen.
(azért 76 cm, mert a bálás gyapot 120 cm széles, és 80+40-re kettévágva jól kiadja a távolságokat, és nem lazán fekszik közötte a gyapot)

Ebbe a pallóközbe raktuk bele a bálás gyapotot két rétegben (a 15 cm magasságba beraktuk a 20 cm-t).

A járható részre ezután geotextilt teritettünk a pallókhoz tűzve, majd erre 50 cm-ként léceket csavaroztunk (pallókra merőlegesen), hogy legyen egy légrés ahol szellőzni tud.

Ezután a felszedett deszkákból kiválogattuk a jobbakat, és abból hézagosan járófelületet készitettünk, a lécekhez csavarozva.

Mikor elkészült a középső járható rész, a körbe megmaradó kb 2 méteres részt kezdtük el szigetelni a korábban felszedett gyapottal. Ehhez kell némi ügyeskedés, ugyanis a gyapotot nem jó megtaposni, és lebegni a jó szaki is csak 3 percig tud.
Azt találtam ki, hogy a szarufákra belülről végig felcsavaroztam egy tetőlécet, körbe az épület kerülete mentén, kb 40 cm magasan a fafödém gerendái fölé. A deszkákból kettőt egymásra csavaroztunk, így lett egy 5 cm vastag járópallónk.

Ez bárhová könnyen mozgatható, és így már anélkül is hozzá lehet férni a tető széléhez, hogy az ember a gyapotot megtapossa.

Bár még nem jutottam el odáig, de erre a gyapotra is kerül geotextil leterítésre.

A padlásfödém rétegrendje igy alakult:
– járófelület házagléces deszkázatból
– 3 cm kiszellőztetett légrés
– geotextil
– 5×15 pallóváz, közötte 2×10 cm gyapot kissé megnyomva, tehát 15 cm vastagon
– 15 cm magas födémgerendázat, közte 10+5 cm gyapot
– deszkázat
– nádszövet
– vakolat

Így a hőátbocsátási tényező U=0.13 W/m2K lett,
azaz az eredeti 13%-át “fogyasztja” a födém.

Nézzük a költségeket, úgy számolva, mintha mindent meg kellene nulláról vásárolni (2022 év végi árakra frissítve):
– 8 m3-es konténer 65.000 Ft
– két ember 2 napi munkadija: 2x2x25000= 100.000 Ft
– 70 m2 gyapot a gerendák közé (olcsóbbat számolom, mert tökéletesen megfelel az is) 15 cm: 70×2200=154.000 Ft
– 70 m2 gyapot a gerendák tetejére+járópallók közé 15 cm vastagságban: 70×2200=154.000 Ft
– 5×15 pallóváz 30 fm: 42.000 Ft
– tetőléc 20 szál 3 méteres: 18.000 Ft
– geotextil 70 m2: 15.000 Ft
– csavarok: ~4.000 Ft
– munkadíj 70 m2 x 5000 Ft = 350.000 Ft

összesen tehát: 902.000 Ft (70 m2-re)
(érdekességképpen, amikor eredetileg írtam 2014-ben ez 432.000 Ft volt)

Ha megnézzük a megtakaritást a hőszigeteletlen födémhez képest, akkor rezsicsökkentett áron 70 m2 x 730 Ft = 51.100 Ft/év megtakaritás, azaz a teljes beruházás (nulla saját munkával) több, mint 17 év alatt térül meg.

2014-ben ez a megtérülés 8 év volt, hiszen akkor is ugyanez a rezsicsökkentett ár volt a gázra.

Ha most nem rezsicsökkentett árral számolunk, akkor a megtérülés 2,62 év!

Jótanácsok:

– szelepes porvédő maszk használata KÖTELEZŐ! Akkor is, ha már taknyod-nyálad összefolyik mögötte. Salakleszedésnél és hőszigetelésnél is.
– a gerendák közötti hőszigetelésnél ne teljes felületet számolj, mert a gerendák méterenként 15 cm-t levesznek, tehát egyik irányba (amerre gerendázva van az épület) minden méter csak 90 cm lesz. Ez nálam konkrétan 7 m2-nyi hőszigetelést jelentett minuszban, amit “feleslegesen” vettem
– a járópallót tartó felcsavarozott tetőlécet a szarufákra még az elején fel kell csavarozni, amikor nincs berakva a gyapot, mert utána eléggé nehézkes
– nagyon jó logisztikát kíván az egész munka, hacsak nem akarsz mindent le-fel pakolgatni kétszer-háromszor. Inkább gondold át többször
– ahol födémáttörés van (pl kazán kéménycsöve, vagy elektromos kábel, vagy hasonlók), valamint a falszéleken érdemes purhabbal tömiteni a réseket
– a 8 m3 salak több mint 5 tonna volt. Ennyivel könnyitettem a gerendák/falak/alapozás terhelését, ami mondjuk a fafödém élettartama szempontjából nem mindegy. Ennek ellenvéleménye az, hogy a salak/agyagtapasztás komoly hangszigetelést és hőtároló tömeget ad a födémnek, tehát van előnye annak is, ha fent marad.

Jó munkát minden valódi rezsicsökkentőnek.
A bejegyzés eredetijét 2014-ben írtam, az árakat és rezsiköltségeket frissítettem a 2022 év végire.

20 thoughts on “008. FELÚJÍTÁS: Hőszigetelt, járható fafödém házilag

  1. Tisztelt Kömkel!

    Hasonló projekt előtt állok. Ha deszka helyett OSB lapot szeretnék a tetejére tenni akkor milyen vastag OSBt kell vásároljak? Illetve van-e ennél olcsóbb megoldás?

    1. Az OSB vastagsága attól függ, milyen sűrűn van alatta alátámasztás. Nagyon minimum 15 mm-es kellene, általában 18-as elég, de ha csak méterenként van alatta tetőléc/stafni, akkor 20 mm is kellhet.
      NAGYON FONTOS:
      Az OSB alatt kell átszellőztetett légrés, azaz alatta kell 5×5 stafni, hogy legyen a gyapot és OSB között légrés. Az osb -táblákat igy is hézagosan érdemes lerakni, mert gyakran előfordul, hogy bepenészedik az alja.

      Mindenféle szempontból szerencsésebb a “szőrös deszka” az osb helyett, szintén légréssel és hézagosan rakva.

      1. Nah én pont 5 napja álltam neki ugyanennek. OSB lapot raktam le. Mivel kicsi a belmagasság, a legmagasabb ponton is térdelni kell, úgy gondoltam direktbe rakom az OSB-t a gerendákra. KB méteres távolság van a gerendák közt, ezért 22-eset raktam. Nem hajlik be, lehet az egyel keskenyebb is megteszi, viszont a 20%-ot is megközelíti a veszteség, mert gerendától gerendáig rakom. Szerencsére csak 30m2-ről beszélünk, nem lesz az egész burkolva, így még lehet vele élni. Anno gondolkodtam még a hajópadlón, nagyjából egy árban lett volna, mert kevesebb a veszteség. Beleszámoltam, hogy azt felület kezelni kellett volna.

        Kár, hogy csak most olvasom a cikket, a szellőzés gond lehet. Néha egészen párás fent a levegő. OSB alatt közvetlen van púposan az üveggyapot. Ez alatt pedig párazáró, majd gipszkarton. Figyelni fogom, ha penészedik, akkor megnyomkodom kicsit a gyapotot, hogy kialakuljon egy légrés. Esetleg megfúrom az OSB-t néhány helyen.

        Anno a mesterek elég hézagosan rakták itt ott a gyapotot, ezeket betömítem még.

  2. Tisztelet Kömkel!
    Adott egy 10*10m Kádár kocka ház.
    A fentieken túl hogyan érdemes elkészíteni ha lakható lesz a padlás egy kb 7*6 M2 egybe nyitott szoba lenne kialakítva. A párazárás alulról megvan az állmenyezetnek a leírtak szerint hőtükör fóliával (ekkor még nem tudtuk, hogy lesz tetőtér beépítés. Vakolat, nád szövet, alsó lécezés, 16*16 cm fagerenda közte jelenleg gyapot 15 cm, majd ezen a felső deszkák. A tetőszerkezet jelenlegi rétegrend felülről lefelé haladva beton cserép cserépléc ellenléc tetőfolia ami szükséges beépített tetőtér esetén, gyapot 20 cm majd hőtükrös buborékos fólia. Ebben az esetben mi a járható födém rétegrendje? Jelenleg megvan a fageredák között is gyapot a födémen ahogy előbb írtam is. Az 5*15 cm palló is fent van a padláson de jelenleg nincs lerakva. Hogyan célszerű folytatni a padlót? Ugyan úgy mint a fent leírtak? Palló 5*15 cm Geotextil, 5*5 lécezés a légáteresztés miatt, OSB lap pl 22-es. Mivel célszerű burkolni a szoba padlóját? Vagy mit kell módosítanom a rétegrendeken? Laminált padló vagy más? Előre is köszönöm a választ?

    1. A két fűtött tér között felesleges a hőszigetelés, bár némi hangszigetelési funkciót betölt.
      Sokkal fontosabb a LÉPÉSHANGGÁTLÁS kialakítása, hogy a födém ne “dübögjön”, viszont ez legjobban a fagerendák sűritésével lehet megoldani.

      (Építészként megjegyezném, hogy 99%-ban a Kádár-kockáknál a sima fafödém nem alkalmas a tetőtérbeépítésre, be kellene sűriteni a fafödém-gerendákat.)

      A rétegrend:
      – meglévő fafödémgerendák, közötte gyapottal
      – páraáteresztő fólia vagy geotextil, hogy a gyapot ne porozzon be a tetőtéri lakótérbe
      – kiszintezett lécváz/deszkaváz a gerendákon, mert az OSB alá tükörsima kiszintezés kell
      – OSB burkola
      – lépéshanggátló réteg 2 cm (AT-L2, vagy Steprock)
      – Rigis Rigidur vagy Knauf Vidifloor szárazpadló (2×10 mm), vagy nútolt OSB 15 mm
      – burkolat

  3. Tisztelt Kömkel!

    Én is most pont valami hasonlót csinálnék. Nálunk a gipszkarton felé sajnos nem került párazáró. Nincs tervben a járható padlás csak egy részen a vezetékekhez és a kazán kéményéhez.
    Rétegrend nálunk most úgy néz ki, hogy
    -gipszkarton fémvázon
    -fafödém rajta deszkázat, ahol nincs ott meglehetősen vékony osb (8-10mm-es)
    Erre kerülne párazáró/hőtükör fóli a (solflex tél) és 20 cm (2×10) gyapot és rá geotextil azon a tetőrészen, ahol nincs tetőfólia
    Kérdésem az lenne, hogy ez így megfelelő-e vagy egyéb légrést/szellőzést be kell-e építeni?

    Válaszát előre is köszönöm

    1. Huhh, eléggé bonyolult a helyzeted.
      Nagyon nem szerencsés a párazáró fólia hiánya és a kialakítandó rétegrend sem.

      Ha lehet inkább legyen 3 réteg a gyapot, mert úgy a harmatpont máshová tolódik a szerkezeten belül, és kicsi az esély a párásodásra.
      A 20 cm-nél az OSB-nél lehetnek gondok, mert a meleg pára az OSB alján fog megérkezni, így ha ott nem kellően meleg felülettel találkozik, ki fog csapódni.

      1. A párazáró fóliával (solflex tél) mi a helyzet? Az maradjon, mert már egy részével kész vagyok, de ha gondot okozna, akkor inkább leszedem.

        1. Ritka az az eset, amikor nem tudok okos lenni. Mindkettő megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.
          Páratechnikai okokból inkább nem javasolt a párazáró fólia.

  4. Helló Kömkel!

    Ne tudd meg mennyire örülök a cikkednek, mert most akarom én is megcsinálni a padlást pakolhatóra. Nálam Horcsik féle födém van, betontálca téglabetéttel, salakkal töltve és a tetején misunggal lehúzva, ami most is járható. Erre a felületre szeretnék pallót tenni, szigetelni majd deszkázni. A párazáró fólia kérdés amiatt foglalkoztat, mert a lakótér felől mindenhol gipszkarton mennyezetet kapott, ahol van már párazáró fólia (széleknél tömítve, áttörések kiragasztva). Ez esetben is kell fentre egy másik párazáró vagy így elhagyható? A salak téma (nálam maradt) körbe lett járva, és az győzött meg hogy hőtároló tömegnek tökéletes. Jól döntöttem? Utolsó kérdés: ennél a födémszerkezetnél is igaz ez a számítás a hőáteresztést illetően, vagy nálam más értékek jöhetnek ki, a betontálca és a közte lévő téglák miatt?

    Előre is köszönöm!

    1. 1. Nem szükséges párazáró vagy egyéb fólia a hőszigetelés alá.
      2. Jó, hogy maradt a salak, hőtároló tömeget ad és hanggátlását növeli a födémnek. Nagyon kicsi az esélye (0,01%), hogy még sugározna, úgyhogy nem kell tőle tartani.
      (a hőszigetelés lefektetésénél azért vegyél fel maszkot, mert a finom pora a hörgőket kikészíti)
      3. Kicsivel rosszabb értékek jönnek ki, de a 80%-os megtakaritás nálad is fennáll.

      Ha még nem vetted meg a gyapotot és faanyagot, nézz utána az Austrotherm Padlap nevű terméknek, az készen kapható járható/pakolható hőszigetelést ad. (nemsokára lesz róla videóm/posztom)

  5. Kedves Zsolt! Nálunk borított porfödém van saralt borítással. Ezt szeretném átalakítani úgy, hogy végeredményben alulról látszó gerendás kialakítás legyen, és felül átszellőző gyapot szigetelés, járható borítással. Milyen rétegrendet, vastagság okát javasol? Hálásan köszönöm előre is.

    1. Az elképzelés ELMÉLETILEG jó, de nagyon ritka, amikor olyanok a fafödém gerendák, hogy az szépen nézzen ki (már ha a mostani födém lenne átalakitva…)

      A rétegrend:
      – látszó fagerendák
      – lambéria burkolat (vagy egyéb)
      – párazáró felületfolytonos fólia (pl Solflex Tél, átfedések leregasztva)
      – gyapot hőszigetelés

      A járható részeket többféle módon ki lehet alakitani:
      1. Austrotherm Padlap nevű termék
      2. lépésálló EPS+8 mm OSB
      3. pallóból bakok métenként, annak a tetejére 18 mm osb (az OSB és gyapot között legyen legalább 5, de inkább 10 cm légrés)

  6. Tisztelt Kömkel!
    Most újítunk fel egy családi házat,ahol a korábbi termény tárolót is szeretnénk lakhatóvá tenni. Itt a födém a következő: fagerendák , a gerendákra merőlegesen deszkák. Gipszkarton mennyezet lesz a gerendák alatt. Mivel és hogyan lehet szigetelni ezt a helyiséget?érdemes-e,lehet-e hőtükrős párazáró fóliát tenni a deszkák fölé és arra a kőzetgyapotot vagy a párazáró fóliát tegyem a gipszkarton vázrendszerére? A kőzetgyapot jó helyen lesz a deszkázat fölött vagy tegyem a deszkázat alá, a gerendák közé?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Alulról felfelé:
      – gipszkarton
      – lécváz vagy profilváz
      – légrés
      – felületfolytonos párazáró fólia a födémgerendák alján
      – födémgerenda+légrés
      – deszkaburkolat
      – hőszigetelés min 2×10 cm
      – geotextil vagy páraáteresztő fólia ha a tető beázhat vagy nem zár rendesen a héjazat

      A legjobb lenne:
      – gipszkarton
      – lécváz vagy profilváz
      – légrés
      – felületfolytonos párazáró fólia a födémgerendák alján, Z-alakú drótozással vagy tetőléccel 50 cm-ként alátámasztva, hogy a hőszigetelés súlyát is megtartsa
      – födémgerenda, közötte hőszigetelés
      – egy réteg hőszigetelés a gerendák fölött
      – geotextil vagy páraáteresztő fólia ha a tető beázhat vagy nem zár rendesen a héjazat

  7. Tisztelt Kömkel!
    A salak eltávolítása könnyített a födémen, de ennek ellenpontjaként a gipszkarton borítás a mennyezetre (födém alsó fele), nem terhelte meg a gerendákat? Azért annak bizony van súlya. Ill. miért döntöttetek úgy, hogy gipszkartonoztok? A régi stukatúros megoldással mi volt a gond? Valamint ha szépen gyalult deszkaborítás lett volna a gipszkarton helyett, az teljesen elvetendő gondolat volt?
    Köszönöm a válaszod.

    1. A salak sulya kb 70-100 kg/m2, a gipszkarton nincs ennyi.
      Alul nekem mennyezetfutesem van, mindenkeppen kellett az almennyezet, valamint en a gerendakozokbe akartam rakni a hoszigetelest, megint csak a mennyezetfutes miatt.
      Tovabbi eros erv a gipszkarton mellett, hogy lehet rendes parazarast csinalni.

  8. Kedves Zsolt!
    Vissza vissza térő olvasója vagyok. Mindig meg is éri! 🙂
    Most jutottam el a padlás szigetelés projectem első feléhez, azaz a ásványgyapot be nyomkodásához a szarufa közé 10+5cm vastagságban. Ez adja ki ügye.
    (Fa födémem van ,náddal,de salak nélkül. a szarufák 81cm-es közökkel vagyon ,melyek 9X15-sek.)
    Hőtükrös párazáró fóliát raktam volna,de most már nem teszem. Viszont járható a terv és osb-vel gondoltam,de akkor az sem lesz 😀
    Viszont ha 5x5s lécel ellen lécezek és arra kereszt írányba bramac lécezek (még nem tudom mekkora sűrűséggel kellene?!) ,akkor a lépésálló eps mehet e rá vagy a az is be nedvesedhet ,kicsapodhat a párától, mint az osb lap? Mert akkor az lépésálló eps-re menne az osb majd rá.
    Mert így a harmat pont a szarufa fölött lenne és a 15cm is megtoldható plusz szigeteléssel és nem kell 7,5×15-s gerendát venni a szarufa emelésre. Kegyetlen ára van a fának is.

    Köszönettel :
    Ujvári Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük