A rezsicsökkentéses/energetikai elemzéses házszemléknél gyakran előjön a kérdés: mit érdemes hőszigetelni?

Mivel minden épület egyedi, más és más méretekkel, ezért ez az elemzés mankót fog nyújtani ahhoz, hogy mindenki számolni tudjon a saját épülete esetében, különböző fűtési módoknál.

Sok száz épület átnézése után tudom, mik azok a szerkezetek és fűtési módok, amik lefedik az esetek 80%-át, így ezekre koncentrálok. (természetesen lesznek olyanok, amik eltérnek ettől, ezek egyedi esetek…)

Az elemzések külön blogposztokban vannak minden szerkezetnél
– homlokzati falak
– pincefödém
– padlásfödém
– hőszigetelt tető
– homlokzati nyílászáró

Fűtési módoknál a jelenlegi rezsiárakkal (2022. szeptember) számoltam, van rezsicsökkentéses és rezsicsökkentés nélküli ár is. 
A szerkezeteknél Winwatt Fecske programmal számoltam, hőhidassági tényezőkkel. 
Hazánk téli átlaghőmérséklete +4 fok, belül +22 fokkal számoltam, 180 napos fűtési szezonnal.
Bónuszként számoltam olyan verziókkal, ahol meglévő 5 cm homlokzati hőszigetelés kerülne bővítésre.

Amit tudni kell a homlokzati hőszigeteléshez, mert nagyon fontos és jelentős pluszköltségeket generálhat:
– a homlokzati hőszigetelés előtt erősen javasolt a komplett homlokzati nyílászárócsere toktoldókkal és egyebekkel, hogy a szerkezet hőhídmentes legyen
– amennyiben a nyílászárók már cserélve lettek korábban, a párkányok, rosszabb esetben a redőnyök/szúnyoghálók cseréje szükséges
– sok esetben bontani kell az ereszdobozolást, bádogozást, csatlakozó tetőfelületeket, stb. Ezek nagyon meg tudják dobni a költségeket, mert külön szakági munkák, nem a hőszigetelést végzők fogják megcsinálni
– lábazati hőszigetelés ára sokszorosa a homlokzati hőszigetelésének
– a homlokzati hőszigetelésnél a pont-perem módszeres ragasztás a javasolt, mivel a pogácsás ragasztás esetén a hőszigetelés mögötti összefüggő légréteg közömbösiti a hőszigetelő hatást és nedvesedési problémákat is okoz. A pont-perem módszerhez a gyári adatokhoz képest 1.5-2x annyi ragasztó szükséges.
– nagyon FONTOS: ha a fal alatt nincsen vízszigetelés, SZIGORÚAN TILOS bármilyen homlokzati hőszigetelés, mert a talajnedvesség/talajpára jelen van és a hőszigetelés után meg is jelenik még akkor is, ha száraz az épület. A szárazság relatív, a vízszigetelés hiánya mérőműszerrel mérhető és jórészt annak köszönhetően nem jelenik meg, hogy mindkét irányba tud szellőzni a fal. Ezen nem segít a páraáteresztő szigetelés sem, azaz kőzetgyapot sem rakható fel nem vizszigetelt falra.
– ha a homlokzati és lábazati hőszigetelés nem hőhídmentes, nem alkot folytonos termikus burkot, akkor penészedni fog a padló-fal, fal-födém csatlakozás vagy a nyílászáróknál az áthidalóknál, káváknál. Tehát nem a “műanyagba csomagolás” okozza a penészedést, hanem a HELYTELEN és NEM ÖSSZEFÜGGŐ hőszigetelés!

… természetesen ezekkel a pluszköltségekkel és munkákkal nem tudtam kalkulálni a számitásokban, csupán a hőszigetelés anyag+munkadíját vettem figyelembe.

Ha van 200 m2 falfelület, amire számoltam pl. 20.000 Ft/m2 költséggel, az csak a hőszigetelés anyag+munkadíja, mindenféle kiegészítő munka nélkül. A megtérülés számítás erre vonatkozik csupán. Ha a homlokzati hőszigetelés ezen költségén felül még ugyanennyi pl a kiegészítő munkák költsége, értelemszerűen a megtérülési idő is megduplázódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük