A rezsicsökkentéses/energetikai elemzéses házszemléknél gyakran előjön a kérdés: mit érdemes hőszigetelni?

Mivel minden épület egyedi, más és más méretekkel, ezért ez az elemzés mankót fog nyújtani ahhoz, hogy mindenki számolni tudjon a saját épülete esetében, különböző fűtési módoknál.
Sok száz épület átnézése után tudom, mik azok a szerkezetek és fűtési módok, amik lefedik az esetek 80%-át, így ezekre koncentrálok. (természetesen lesznek olyanok, amik eltérnek ettől, ezek egyedi esetek…)

Az elemzések külön blogposztokban vannak minden szerkezetnél
– homlokzati falak
– pincefödém
– padlásfödém
– hőszigetelt tető
– homlokzati nyílászáró

Fűtési módoknál a jelenlegi rezsiárakkal (2022. szeptember) kalkuláltam, van rezsicsökkentéses és rezsicsökkentés nélküli ár is. 
A szerkezeteknél Winwatt Fecske programmal számoltam, hőhidassági tényezőkkel. 
Hazánk téli átlaghőmérséklete +4 fok, belső hőmérséklet +22 fok, 180 napos fűtési szezonnal.

Az általam számolt számolt nyílászáró 150×150 cm méretű, 0.88 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű (tok+üvegezés), 200.000 Ft-os anyag+munkadíj költséggel számolva. 

A cserénél számolt nyílászárók típusai:

1. Gerébtokos ablak (kb 1980-ig)
Két külön nyitható szárny, 1-1 réteg üvegezéssel, fa tokszerkezettel.

2. Kétrétegű ún. “salgó”-üveges ablak (kb. 1980-1990)
Kétrétegű üvegezés, hidegperemmel, az üvegezés egybe van, fa tokszerkezettel

3. Kétrétegű hőszigetelt üvegezés (kb. 1990-2010)
Kétrétegű üvegezés, elvileg már lehet gáztöltéses is, aminek nagy valószínűséggel nyoma sincs. A tokszerkezet lehet fa és műanyag is.

4. Kétrétegű modern hőszigetelt üvegezés (2010-)
Nem számoltam vele, mivel a hőátbocsátási tényezője nem indokolja a cserét.

A sok kérdés megelőzése érdekében légyszíves olvassátok el a kisérő szöveget.

Amit tudni kell a nyílászáró cserénél, mert nagyon fontos és/vagy jelentős pluszköltségeket generálhat:
– szándékosan nem neveztem meg a nyílászáró típusát, tokszerkezetét, üvegezés típusát. A mai modern ablakok többsége hasonló hőszigetelési értékkel rendelkezik.
– sok kérdést kapok, hogy fa vagy műanyag. MINDEGY. Mindkettő légtömör, tehát nulla a szellőzése, nem a nyílászáró anyagától fog penészedni a ház. Viszont a faablakot 8-10 évente felületkezelni kell
– legfontosabb, hogy a nyílászárócserénél a hőhídmentes beépítésre oda legyen figyelve, a szükséges toktoldók, párkányfogadók és egyebek beépítésével.


Erről itt írtam bővebben:


– tőlem sok esetben elhangzik a háznézések/rezsicsökkentéses háznézések kapcsán, hogy “amíg a jelenlegi nyílászárók légtömörsége megfelelő, rendesen csukódnak és záródnak, a cseréjük energetikai szempontból nem indokolt”.

Ez azt jelenti, hogy hiába lenne pl 85 év a megtérülése az ablakcserének, ha a jelenlegi nyílászáró nem légtömör, jelentős hőkomfort-növekedés érhető el a cseréjével. Tehát NEM MINDEN A MEGTÉRÜLÉSI IDŐ, nyílászárócserénél a komfort, tartósság, esztétikai érték legalább annyit számít.
– korábban leírtam, hogy a homlokzati hőszigetelést nagy hiba a nyílászárók cseréje nélkül megcsinálni, ha 10 évnél régebbiek a nyílászárók
– normális ablakgyártó nem gyárt le egyszárnyú ablakból 110 cm-nél szélesebbet, mert a vasalat nem bírja el a háromrétegű üvegezés súlyát hosszútávon, meg fog ereszkedni az ablak
– sokféle ablakprofil van. Nem nevezek meg jókat, rosszakat, de én tudom, hogy melyik milyen kategóriába sorolható. Óvatosan az olcsókkal, mert 4-5 év múlva sírás lesz a vége…
– az ablakcsere sajnos ritkán áll annyiból, hogy kiszedik a régit és berakják az újat. Régi kő/betonpárkányt ki kell szedni, kávát lebontani, néha áthidalót beépíteni. Ezek akár megduplázhatják a csere árát és időben is el tudják tolni. Viszont a nem megfelelő beépítéssel csak a pénzt dobjuk ki az ablakon
– a 3 rétegű üvegezésnél kinti minuszok esetén is langyos a belső üvegfelület, míg a kétrétegűnél hideg. Ez amellett, hogy növeli a hőkomfortot, nem okoz belső oldali páralecsapódást az ablaküveg alján
– az utóbbi évek nyílászárói rendelkeznek ún. “résszellőző” funkcióval, azaz a kilincset 45 fokosra forditva nem zárja be légtömören az ablakot, van egy kis szellőzése. Ez nem helyettesíti a szellőztetést teljeskörűen, de kiegészíti azt
– lehetőség szerint melegperemes üvegezést kell kérni
– a modern ablakok betörésvédelmi funkciói, hanggátlása és nyári meleg elleni védelme is jelentősen jobb
– 2018 után használatba vett épületeknél már nem lehet kétrétegű üvegezés, mert nem felel meg a minimum energetikai előírásoknak. Ebből fakadóan manapság ennél rosszabb műszaki tartalmúra cserélni a homlokzati nyílászárókat nem érdemes
– a redőny/zsaluzia és szúnyogháló szorosan kapcsolódik a nyílászáróhoz. Itt annyiféle lehetőség van, hogy ezekkel nem lehet általánosságban kalkulálni. Sajnos jópár helyen látok olyat, hogy a régi fatokba építenek be új műanyag nyílászárókat, mert így (szerintük) nem kell bontani a párkányt, áthidalót, kávát és megmaradhat a régi redőny is. Ez óriási hiba, 5 év múlva lehet kezdeni az egészet elölről.
– a NEM LÉGTÖMÖR épület hővesztesége akár a duplája is lehet számítható értéknek. A légtömörségben jelentős szerepe van a nyílászáróknak (és ezok megfelelő beépítésének).  

… természetesen ezekkel a pluszköltségekkel és munkákkal nem tudtam kalkulálni a számitásokban, csupán a 150×150-es műanyag fehér ablak anyag+munkadíját vettem figyelembe.

A megtérülés számítás csak 1 db ablakra vonatkozik csupán, sima beépítéssel, minden sallang nélkül. Ha a többi kiegészítő költség még ugyanennyi, értelemszerűen a megtérülési idő is megduplázódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük