Ezt a fajta falazatot sokféleképpen nevezik. ICF-falazat, EPS-zsalus falazat bentmaradó hőszigetelt zsalu, vagy a konkrét terméknévvel Thermoblock vagy Isoshell pl.
Ahogy látható, ez egy LEGO-ház. A falazóelemeket szárazon rakják egymásba, majd kibetonozásra kerül a két hőszigetelés közti üreg. Egyszerűnek tűnik a dolog, de azért vannak buktatói rendesen.
De nézzük előbb a tulajdonságait. Miért is lehet jobb vagy rosszabb egy ilyen falazat a hagyományos téglánál?
Betűfóboknak videón:
ELŐNYEI
– mivel a fal ki van töltve betonnal, a légtömörsége, hanggátlása kiváló, és természetesen a külső hungarocell réteg miatt a hőszigetelés is felületfolytonos, jól hőszigetel.
– a falazatnál egy ütemben készül a tartórész, a külső és a belső hőszigetelés is.
– a belső EPS réteg miatt nem kell a falazatot vésni, hőkéssel meg lehet csinálni a vezetékezést és csövezést. Magyarul olcsóbb tud lenni ezáltal a villanyszerelés, gépészet.
– a belső EPS réteg miatt nem kell a falakat felfűteni, gyakorlatilag a légtér levegőjét fűtjük és hűtjük. Ez sokkal kevesebb energiát kíván, mint a nagy hőtároló tömegű falak, de egyben ez hátrányként is jelentkezik, erre mindjárt kitérek részletesen.
– különböző elemei vannak. Koszorúelem, végzárók, födémzsaluzat, tehát tényleg legoszerűen összeépíthető.
– a komplett ház falazatának elemei bár sok helyet foglalnak szállításkor, de csekély a súlya, könnyen mozgatható
– a gyártók adnak kiképzést az anyag használatára, magyarul kitanítanak ezzel az elemmel falazni, elősegítve a kalákás munkavégzést
– ugyanazt a hőszigetelési értéket keskenyebb falazattal el lehet érni, tehát ugyanahhoz a hasznos alapterülethez kisebb bruttó alapterület kerül beépítésre, ami egy olyan teleknél fontos lehet, ahol alacsony a beépítési %. Ez egyébként rendkivül megtévesztő, mert azzal reklámozzák ezeket a termékeket, hogy kevesebb m2 kerül beépítésre, tehát milliókat lehet vele megtakaritani egy téglafal+hőszigetelés falazathoz képest. Viszont egy épület bekerülési költségét a hasznos alapterülettel szokás számolni, nem a bruttó beépítettel… magyarul ezzel a falazattal nem spórolsz milliókat, csak mert vékonyabb.
Az, hogy 3-4 m2-el több szerelőbeton, vagy tető kell, nem kerül milliókba. Ott, ahol beruházó épít több lakásos házat, és kimaxolja a beépítési %-ot, valóban lehet növelni a vékonyabb falazattal az eladható hasznos alapterületet.
HÁTRÁNYAI
– ahogy a LEGOnál, ezeknél az elemeknél is érdemes raszterben gondolkodni, magyarul legjobb ha a fal szélessége-hosszúsága egész bogyóméretre esik. (XPS-es verziónál nincs bütyök)
A falmagasság értelemszerűen legjobb, ha egész sormagasságra jön ki. (A termékek a magassága eltérő, ez gyártófüggő)
Ezt a bogyóméretet érdemes a nyílászáróknál is betartani. Nem fontos, de több lesz a hulladék, ha nem így van.
– sokan azt gondolják, hogy felépítik ezt a lego-falazatot és beöntik betonnal, ennyi az egész. Ennyire azért nem egyszerű, vannak itt is mesterfogások és szabályok, amikkel érdemes tisztában lenni.
Egyrészt maximum 3-4 soronként szabad maximum beönteni, tilos ennél többet. Másrészt pedig ezt folyós betonnal lesz megoldva, amin viszont az elemek felúsznak. Ez azt jelenti, hogy amit szárazon felraktál függőben, a beton beöntése után szépen elmászik a függőlegestől, ha az elemek nincsenek kitámasztva vagy lekötözve.
Sok ilyen házat terveztem régebben, és a kivitelező kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy csinált-e már ilyet korábban. Mert egyszerűnek tűnik, de el lehet rontani rendesen, ha nincs odafigyelve, nincs meg a kellő rutin.
– a falazat amíg le nem lesz hálózva kivülről és belülről nem kap valami felületet, eléggé sérülékeny, a tűző napot sem szereti hónapokig csupaszon.
Ezt viszont cáfolni is tudom, ismerek olyan házat, ahol 7 éve állnak a falak, tető és födém nincs, mindenféle felületi védelem nélkül, még sincs szinte semmi baja a felületnek.
– az elemek betonmagja elég keskeny, 14-15 cm. Ha a födém gerendás vagy födémpallós, annak kell 10-12 cm felfekvés, tehát a koszorúnak alig marad hely. Jellemzően ezeket az épületeket monolit vasbeton födémmel készítik ezért, ami viszont drágább, mint a gerendás vagy födémpallós megoldás.
– a belső EPS miatt a falaknak tényleg nulla a hőtároló tömege. Amíg megy a fűtés vagy hűtés, addig meleg van vagy hideg, de csak a levegő melegszik és hűl.
– az EPS és az XPS nem tűzálló, ráadásul tűz esetén a füstje mérgező. Itt van egy videóm erről. Magyarul jó lenne belülről olyan burkolattal ellátni a falakat, ami kellő tűzgátlást biztosít. Ezt is kifejtem bővebben.
– sokszor hallom azt, hogy azért nem akarnak egy házat hungarocellel hőszigetelni, mert az olyan, mintha nejlonba csomagolnák a házat. Nah, itt kívül-belül nejlonozva van az épület. Gépi szellőztetés mindenképpen szükséges
– szintén a belső hőszigetelő réteg miatt semmiféle páramozgás nincsen, tényleg abszolút fóliasátor érzet van benne. Ezt is kiküszöböli a gépi szellőztetőrendszer
– a hőtároló tömeg és páratechnika miatt érdemes egyébként a belső főfalakat és válaszfalakat mészhomok téglából (Silka) építeni, valamint a födém se fafödém legyen, inkább monolit vasbeton. Minél több benne az olyan felület, ami nem hungarocellel burkolt, annál jobb a hőtároló tömege és páratechnikája. Ha a vályogház az egyik véglet a természetes élettér végett, akkor ez a másik véglet, az abszolút műanyag lakókörnyezet.
ELTÉRÉSEK A TERMÉKEK KÖZÖTT
A képen háromféle termék látható a technológiában. Nem fogom néven nevezni, de ahogy látszik merőben eltérnek egymástól.
A külső és belső hőszigetelő részeket az egyiknél EPS-hidak kötik össze, a másikat műanyag elemek.
Amikor öntik be a falakba a betont, vajon melyik sérülékenyebb? Ha megnézzük ezeket az EPS és XPS-átkötő hidakat, akkor ezek mentén a falazat tűzállósága és hanggátlása is gyengébb, mint a műanyag összekötő idomosnál.
BELSŐ FELÜLETKÉPZÉS, TŰZGÁTLÁS
Háromféle módszer ismert: a dryvit hálós, glettelt és festett, a rendesen vakolt, valamint a belülről gipszkartonozott.
A dryvit hálós értelemszerűen annyit jelent, hogy a belső EPS réteget dryvit hálózzák, ragasztóval glettelik, mint a külső felületet. Itt a kapart nemesvakolat helyett azonban sima festés kerül fel. Ez a felület azonban rendkivül sérülékeny, szinte bármi behorpasztja, és végleges nyomot hagy rajta. Ezenkívül ami fontosabb, hogy a tűzállósága szinte nulla, 5-10 perc múlva az EPS/XPS megolvad és mérgező füstöt kezd magából engedni. Szóval ilyen felületképzés esetén ha ilyen házban laksz, azonnal menekülni kell, ha tűz üt ki!
Egy fokkal jobb a belső ragasztott gipszkartonozás, mert a gipszkartonban kötött víz van, ami tűz esetén elkezd párologni és hűti a felületet. Ez sem ad sokkal több időt, de itt már 15-20 percről beszélünk, tűzgátló kartonozás esetén pedig 30-45 percről.
A belülről vakolt felület ennél a falazatnál gipszes vakolatot jelent, mivel a hagyományos mész-cement vakolat könnyen repedezik. Itt is fontos a megfelelő tapadóhíd használata, valamint jó, ha a vakolatban van vakolaterősítő háló is. Itt is segít a tűz ellen a gipszvakolatban lévő kötött víz, 15 mm-es vakolatvastagsággal kb 20-30 percünk van a tűzállóságra.
Tudjátok mi a vicc? Mivel családi házakról beszélünk, ez szabályos. Csak éppen nem optimális…
Mindenképpen érdemes a kritikus részekre tűzgátló kartonozást rakni, akár két rétegben is. Ilyen lehet pl a konyha, vagy kandalló környéke, vagy egyéb tűzveszélyes helyek.
RÖGZÍTÉS A FALON
Amit még szoktam hallani ellenérvként, hogy nehéz bármit a falra rögzíteni az 5 cm-es belső EPS miatt. Konyha felsőszekrény, mosdó, fali polc, hasonlók. Tény, hogy kicsit nehezebb megoldani, mint egy sima téglaháznál, pláne utólag, de azért ezt kicsit hisztinek gondolom. Kaphatók erre jó dübelek és csavarok, távtartók és egyebek.
HŐKOMFORT
Hőtároló tömegünk nincsen, ez a falszerkezet pedig úgy viselkedik, mint egy könnyűszerkezetes épület. Csak a levegő melegszik fel vagy hűl le, és hiába rendkívül alacsony a hőigénye, folyamatos utánpótlást igényel. Ez főként nyári melegben érezhető, ha kikapcsol a hűtés, megfelelő árnyékolás hiányában nagyon gyorsan felmelegszik belülről az épület. Cserébe viszont gyorsan le is hűthető, tehát ez a hőtároló tömeg-hiány kicsit egyéni izlés kérdése.
Én egy kőműves fia vagyok, téglapor volt a kokainom, nekem számít. De Amerikában vagy északi országokban, ahol többségében vannak a könnyűszerkezetes épületek, ott ez az érzet a természetes.
HANGGÁTLÁS
Fontos tudni, hogy az EPS-nek és XPS-nek a közhiedelemmel ellentétben a hanggátlása nulla, sőt bizonyos frekvenciákat még fel is erősít. Amelyik terméknél nem műanyag az összekötő elem, a hanggátlása is jóval rosszabb. Ez nem csak egy csekély különbség, ugyanis közel kétszer halkabbnak érződik a műanyag átkötőelemes falazat a folytonos betonmag miatt.
Mindkettőre igaz, hogy a mély hangok rezonálnak az EPS-ben, ami érzetre rontja a hanggátlást, ha olyan a környék zajossága.
Csak érdekességképpen jegyezném meg, hogy a sima vázkerámia tégla, 15 cm hőszigeteléssel kb a műanyag átkötőelemesekkel van egy szinten hanggátlásban.
PÁRATECHNIKA
Mivel nincsen hőtároló tömeg, nincsen olyan szerkezet, ami segíthetne a benti pára elraktározásában-leadásában, és itt tényleg arról beszélhetünk, hogy a párazárás nagyon jó, tehát az összes benti pára bent marad. Ez nagyon gyorsan ahhoz vezethet, hogy a benti páratartalom 60-70% körül ragad, ami egy fullasztó, párás levegőt okoz, nagyon rossz komfortérzettel.
Bármilyen jól hőszigetelt ez az épület, ilyen páratartalom mellett könnyen előfordul, hogy a gardróbszekrényben a ruhák bedohosodnak, penészedni kezdenek.
Magyarul ennek az épületszerkezetnek kötelező tartozéka a szellőztetőrendszer, mert az ablakok nyitogatásával, az így szellőztetéssel ezt nem lehet pótolni.
HŐHIDAK, KOMPATIBILITÁS
Kicsit ezzel összefügg az is, hogy pont a jó hőszigeteltség miatt nagyon oda kell figyelni a többi szerkezet megfelelő hőszigetelésére, hogy ne legyenek hőhidak. Tehát az ablakok megfelelő beépítése és RAL-szalagos beépítése, tető vagy födém hőszigetelés megfelelő összedolgozása, stb.
Képzeljétek el úgy a dolgot, hogy a LEGO-elemekből összerakott házhoz szeretnétek egy másfajta elemet csatlakoztatni. Megoldható persze, csak odafigyelős.
ÁRAK
Ennél a falazatnál meg kell venni a falazóanyagot, kell bele beton, némi vas, és számolni kell azért megtámasztással is, ahogy az előbb mondtam.
Anyag+munkadíjjal lehet számolni kb 40.000 Ft/m2 árral, plusz a külső szinezés (kb 12.000), plusz a belső felületképzés.
Ezzel szemben egy vázkerámia falazat kb 15-20%-al kerül többe. A sok videómban emlegetett mintaháznál 134 m2 a falfelület, tehát a különbség annál a háznál kb 1.2M Ft az EPS-zsalus technológia javára.
Ez jórészt abból adódik, hogy a külső hőszigetelés egy ütemben készül a falazattal, nem kell külön munkadíjat, ragasztót, dübelezést fizetni.
HŐSZIGETELÉS
Korábban kiszámoltam ezt a mintaházat különböző falazatoknál, hogy mennyi lenne a hőigénye, mennyi lenne a fűtési költsége.
A 20 cm külső hőszigetelésű EPS-zsalus elemmel jött ki 8000 kWh, míg a 15 cm grafitos EPS-el szigetelt téglafalnál 8165 kW, azaz a fűtési költség különbsége csupán 2%!
Mielőtt felhördülnétek, hogy ez mekkora hülyeség, nem szabad elfelejteni, hogy a ház teljes hőveszteségének csak egy részét adja a fal.
HIBAKERESÉS
A hibakeresés ilyen épületnél nagyon nehéz, mivel az egybefüggő EPS réteg mögött a nedvesség elmehet bárhová, voltam olyan házban ahol egy vízvezeték-cső toldás szivárgott, de a probléma a földszinten jelent meg először, nagyon nehezen lehetett lokalizálni a forrást, még műszerekkel is.
Ezért szoktam javasolni ilyen házaknál, hogy a belső felületképzés előtt minden nyomvonalat részletesen fotózni kell. Merre mennek a villanyvezetékek, vízcsövek, lefolyók, fűtéscsövek, stb.
KONKLÚZIÓ
Ahogy látható, vannak bőven előnyei és hátrányai is ennek a technológiának. Nekem ez már túl „műanyag”, a mérleg másik serpenyőjében pedig a vályog van, ami túl bio, szintén rengeteg problémával (itt a vályogos videóm).
Nem török tehát pálcát az EPS-zsalus házak felett, de még ezeken belül is vannak anyagbeli eltérések, nem elhanyagolható különbségekkel. Ha ilyen technológia mellett döntötök, mindenképpen a műanyag átkötőelemeset válasszátok, és a belső felületképzésnél én a gipszes vakolatot javasolnám.
ÁTVERŐS HIRDETÉSEK
Ejtsünk pár szót a mostanában elharapózó, rendkivül kedvező árral kecsegtető ilyen jellegű új házakról. Elképedve látom, hogy kulcsrakészen 350-400.000 Ft/m2 árral hirdetik, hogy neked ilyen technológiából felépített házad lehet, miközben a valós építési költség ennek a duplája manapság.
Kiváncsiságból ráírtam egyik ilyen cégre, ügyfelet imitálva, és elkértem a műszaki tartalmat. Kaptam egy féloldalas, műszakilag semmitmondó leírást.
Sokadik levelezésre letisztázódtak a részletek, de harapófogót kellett használnom hozzá…
Kiderült, hogy:
- fafödém, üveggyapot hőszigeteléssel (aminek a hanggátlása, nyári átmelegedés elleni védelme nulla)
- olyan kevés elektromos kiállás van az árban, hogy az a reális mennyiség fele
- elektromos fóliás fűtés, hűtés nincs az árban
- szellőztetőrendszer nincs az árban
- a nyílászárók a legalsó kategóriások
- burkolatok 4000 Ft/m2 áron, amiben már benne van a segédanyag is. Tehát a ragasztó, szegélyléc, alátétfólia, stb
- szaniterekből a legolcsóbbak
- belülről dryvit hálózva, glettelve, festve
- válaszfalak Ytongból
- belső ajtóknál olyan költségkeret megadva, amiből a legolcsóbb barkácsáruházas éppen kijön
- tető szeglemezes szerkezet, legolcsóbb szőtt tetőfóliával
- az árban természetesen térkövezés, kerítés, közművek, tereprendezés nincsen benne
Szóval lehet enni rendes szalámis szendvicset, meg lehet ilyen kétes minőségű, párizsisat is. Csak egyáltalán nem mindegy, hogy ezt alkalomszerűen kell, vagy hosszú évtizedekig.
Vigyázzatok a csábító ajánlatokkal!
