A történet még tavaly ősszel indult, amikor egy földszinti lakás kapcsán kihívtak, mivel a lakás falai több helyen vizesedtek és penészedtek.

A lakás a társasház „sarkán” helyezkedik el, tehát mellette a szomszéd társasház van, van lichthof és teljes alápincézés. A lakásban a pirossal jelzett helyeken komoly vizesedés és penész jelent meg, a máló, kopogó vakolatot le is verték a falakról.

A lichthof körüli penészedést egyértelműen vissza lehet vezetni arra, hogy a lichthof falai általában 12 cm-esek, tömör téglából készültek, tehát rendkívüli módon hőhidasak. Mivel társasházi közös tulajdon, ritkán engedik meg hőszigetelni kivülről (tehát a lichthof belsejében), pedig már 5 cm hőszigetelés is megoldaná a hőhidassági problémát.

A társasházi közös falak hőszigetelése tűzvédelmi szempontból is kényes kérdés, a sima EPS hőszigetelés csak úgy jöhet szóba, ha vannak benne tűzterjedésgátló kőzetgyapot sávok is. Azaz egyszerűbb és jobb vakolható kőzetgyapottal szigetelni telibe inkább.

Amennyiben nem engedik meg a lichthofot kívülről hőszigetelni, akkor belülről erősen javasolt, viszont ide CSAK Ytong Multipor használható (saját ragasztójában telibe ragasztva), szigorúan tilos EPS vagy XPS vagy bármilyen hirdetésekben fellelhető „csodaanyag” használata.
Az Ytong Multipor 30 éve bizonyítottan jó anyag a beltéri szigetelésekre, nem tud mögötte penésztelep kialakulni, mint a többi anyagnál. (erről tervezek bővebben írni, mert elképesztő átba**ások vannak)
Ami probléma vele, hogy minimum 5 cm a kiskereskedelemben kapható vastagsága, a következő lépcsőfok 10 cm, tehát elég sok helyet elvesz a hasznos alapterületből.

A földszinti lakásoknál további probléma, hogy ami csapadék beesik/befolyik a lichthofba, az felcsapódik a falakra, ez is további nedvesedést okoz a körülötte lévő helyiségekben. A lichthof padlóját és falait minimum 30 cm magasságban ezért el kell látni vízszigeteléssel.
Ennél a lakásnál is ezt javasoltam, ami lehet kenhető vízszigetelés/vízzáró habarcs is, pl Sopro ZR, vagy Ceresit CR90, vagy MAPEI Planiseal88. (rengeteg anyag van, de a fürdőszobai beltéri kenhető vízszigetelés NEM JÓ!)

A lakás egyedi jellege, hogy a fürdőszobát anno a lichthofból csapták le, ezért kapott egy féltetőt, ami viszont a nem megfelelő kialakítása miatt beázott, áztatta a lakást. Itt is fontos, hogy a tető feletti 30 cm-es sávban a fal legyen kezelve kenhető vízszigeteléssel vagy vízzáró habarccsal, ellenkező esetben a felcsapó eső abban a sávban okozhat vizesedési problémát.

A szoba fürdőszobai fala a kád miatt nedvesedik, mivel a mérések alapján nincsen kent vízszigetelés a csempeburkolat mögött.
(itt raknék egy könyvjelzőt, mert ez (is) mutatja, hogy nem fekete-fehér a helyzet, ugyanis a probléma visszatért ezen a falon bő fél év után, de erről később…)

Mi okozza a szomszéd társasház felőli falak nedvesedését, penészedését?

A két társasház külön falakkal épült, a falak között pedig van légrés. Nagyon gyakori, sok megkeresést kapok, még új építésű (!) épületeknél is jelentkezik a probléma, hogy a szomszéd épület felőli falak nedvesednek, penészednek.

A két épület fala között építéstechnológiai okokból szükség van légrésre, nem lehet tömören melléépíteni a másik falat. VISZONT: új építésnél falazás közben a hőszigetelést egyből rakni kell a két fal közé, ténylegesen odafigyelve arra, hogy ez közel tömör legyen. Utólag pótolni két fal között szinte lehetetlen.

Amennyiben ott a légrés, ki tud alakulni egy kürtőhatás, azaz a levegő mozogni fog. A fűtött alsó falak melletti levegő felmelegszik, felszáll. Feljebb viszont lehűl, kicsapódik benne a pára és szépen lecsorog a falon, a fal tövébe, ahol a nedves fal máris penészedni fog a belső oldalon.

Ezt nem találod meg egyik tankönyvben vagy jogszabályban sem.
Tapasztalat, nagyon sok épületnél jártam ilyen jellegű probléma miatt és az okokra következtetni lehet a körülményekből valamint épületfizikai/energetikai tudás birtokában, plusz a műszeres mérésekkel kiegészülve.

(Az első ilyen jellegű problémával 12 éve kerestek meg, ott másfél évig kutattuk az okát, de megoldottuk végül.)
A légrés utólagos tömítése szinte lehetetlen, pláne egy több szintes társasház esetén.
Most van egy próbálkozásunk, ahol kvarchomokkal töltötték fel az ikerházak közötti dupla elválasztó falak közötti légrést, kiváncsian várom a tapasztalatokat.

A szomszéd felőli falakra kétféle javaslatom volt:

1. a fal alsó 1 méteres szakaszát légáteresztő vakolattal ellátni, amit viszont 5-8 évente újra kell csinálni, mert ennyit bír ez a megoldás.
Ez viszont csak a fal vizesedésének a „szétterítését” segíti, azaz nem fog koncentráltan ázni a fal, a porózus vakolat segíti a gyorsabb kipárolgást. A hőhidasság miatti penészedést nem oldja meg…

2. a fal alsó 1 méterét Ytong Multiporral burkolni belülről. Ez a hőszigetelésen kivül a porózus szerkezetével és lúgos kémhatásával nem engedi a penész kialakulását, tehát két legyet ütünk vele egy csapásra, bár a vastagsága miatt a belső térből helyet veszítünk.

A javaslataimat megfogadták, elkészült a lichthof felől a kenhető fali vízszigetelés, elkészült a tető és a szomszéd társasház felé, valamint a lichthof felé az Ytong Multipor szigetelés 100 cm magasságban.

Probléma látszólag megoldva.

Eltelt fél év, jött a mail, hogy gond van, a szoba nagyon durván vizesedik és penészedik. Nyakamba kaptam a műszereimet és meglátogattam az ismerős lakást.

Az Ytong Multiporos részek KITŰNŐEN vizsgáztak, bármelyik műszerrel is néztem, a mérhető nedvesség konkrétan nulla volt ezeken a falszakaszokon. A szobában (is) 100 cm magasan készült el a Multipor előtétfal, felette lévő falszakaszon mérhető a magasabb nedvesség.

A gond a fürdőszoba-szoba közötti közös falnál volt, de itt az ázás elég komoly méreteket öltött.

A tavalyi állapotfelmérésben a következőt állapítottam meg:
„földszinti vizesblokknál a kádnál magas nedvességtartalmat mérni, ami arra utal, hogy a
burkolat mögött/alatt nincsen kent vizszigetelés.”

A kent vízszigetelés hiánya miatt a csempe fugáin keresztül tud ázni a fal (nem is kicsit), erre számtalan példát látok/mérek.

Látszólag tehát ez a probléma forrása, hiszen a kádnál is elég magas nedvességtartalmat mérni körben a csempeburkolatnál.
Ideiglenes megoldás lehet a csempefelületre kent MAPEI Purtop Easy T vízszigetelés, de tartós megoldást a komplett csempeburkolás újjáépítése jelentene az előírt kent vízszigeteléssel és hajlaterősítő szalaggal. (teljes padló vízszigetelése, a falak mentén körben 10 cm, valamint a kádnál/zuhanyzónál 180 cm magasan felkenve)

Ezzel le is van tudva az újabb probléma megoldása. Vagy mégsem?

Az ilyen jellegű nedvesedési problémák a kád vonalában jelennek meg aktívabb ázási „vonalként”, illetve az ez alatti falsávban.
De akkor miért mérni sokkal magasabban is komoly nedvességet?

A hőkamera segített.

A melegvizet folyatva kirajzolódott a falban a vízcső nyomvonala és láss csodát, pont abban a vonalban van a nedvesedés legaktívabb nyoma, felette szinte megszűnik, szárazabb a fal.
Laikus egyből arra gondol, hogy csőtörés/szivárgás van.

NEM.

A vezetékek horganyzott csövesek, jó esetben csőburkoló filccel (nemezszalag) vannak „szigetelve”, ami igazából nem ér semmit.

A használattól a cső IZZAD, folyamatosan áztatja a falat. Mivel egyik oldalon csempeburkolat van, ez a nedvesedés a másik oldalon fokozottan jelentkezik.

Van egy folyamatban lévő házátalakításom/bővítésem, ahol a korábban általam megtekintett épületet megvásárolták és a tervezés után elkezdődött a bontás. Mivel a saját tervezéseim része a tervezői művezetés is, rendszeresen járok ki ide is.
Hív a kivitelező, hogy nagy gáz van, leverték a vakolatokat (nagyon lelakott volt a ház, büdösek voltak a vakolatok) és a falak alatti vízszigetelés nem jó, nagyon vizesek a falak.

Természetesen a vásárlás előtt rendesen körbemértem az épület falait, így ezt nem tartottam valószínűnek, bár hangsúlyozom, hogy nem vagyok tévedhetetlen.

Mit láttam?

Vakolatok leverve, a régi vizesblokkok körül a falak tényleg erősen nedvesednek. A falakban pedig ott a horganyzott vízcső, filccel körbetekerve. A csövektől 50 cm-re a falak már teljesen szárazak.

Mindkét vizesblokknál és a konyhában is ugyanezt tapasztaltam, a csövek körül/alatt a falak nagyon vizesek voltak, tehát a lakásban tett következtetéseket az élet igazolta pár héttel később.

Visszatérve a lakásra: mi a teendő?

1. A kádnál a csempeburkolatra rákenni a MAPEI Purtop Easy T-t, felületi vízszigetelésként.

2. A horganyzott csöves vezetékszakaszokat ki kell cserélni. Ebben a kis lakásban egyszerűbb lenne a falon kívül egy új rézcsöves csőpárt elvinni a bojlertől a kádig és WC-ig, mint szétverni a fürdőszobát.

3. A falat a szobában hagyni kiszáradni, majd vissza lehet vakolni/festeni.

(pár hét múlva visszatérek és rámérek újra a kritikus falszakaszokra)

A HIBÁK és MEGOLDÁS-ok egy olyan sorozat lesz, ahol a házszemléim során tapasztaltakat próbálom érthető formába önteni és javaslatokat adni.
Nem vagyok tévedhetetlen, nagyon sok esetben csak következtetni tudok a hiba okára és előfordult, hogy nem volt igazam.

Volt olyan is, ahol tanácstalanul széttártam a kezemet, a mai napig nem tudom, hogy mi lehet a hiba oka, mi lehet a megoldás.
A magyar építőipar sajátossága, hogy az előírásokat meglehetősen rugalmasan kezelik a kivitelezők/építtetők, ezért rengeteg egyedi esettel találkozom, ami végtelenül izgalmassá teszi a munkámat…
Évente több száz használt ingatlant nézek meg, minden háznál több tucat fotó készül, írásos állapotfelméréssel.

Igyekszem hetente egy ilyen H&M-bejegyzést megírni újabb esetekkel, okulásul azoknak, akiket érdekel.