2019-ben kaptam felkérést egy akkor még csak tervrajzon létező lapostetős családi ház műszaki ellenőri feladataira. Mivel hivatalosan nem vállalok műszaki ellenőrséget (ahogy ezt le is irtam), viszont az e-napló miatt mindenképpen kellett, ezért feleslegesnek gondoltuk az építtetővel, hogy két ellenőr legyen…

Eltelt két év, a ház felépült szerkezetkész állapotra, az építtető elfogyasztott 4 műszaki ellenőrt, időszerűnek tartotta, hogy elhívjon engem is körülnézni.

Az épület nagy része földszintes, van egy kisebb emeleti része. Lapostetős, a földszint feletti részen járható résszel, az emelet feletti részen tervezett napelemekkel a későbbiekben. A falak vasbetonból vannak, kőzetgyapot szigeteléssel, szerelt homlokzati burkolat lesz rajtuk. Tehát nem egy alsókategóriás épületről beszélünk, jól átgondolt dolgokkal és prémium anyagokkal.

Volt pár észrevételem az elkészült részekkel kapcsolatban, de semmi komoly. Viszont egy dolog nem hagyott nyugodni, és ezt már az utcán az autóból kiszállva is kiszúrtam: valami nem stimmelt a lapostető hőszigeteléssel.

A rétegrend úgy nézett ki, hogy:
– monolit vasbeton födém
– lejtést adó réteg
– bitumenes lemez szigetelés
– EPS150 hőszigetelés két rétegben
– alátét geotextil réteg
– PVC vízszigetelés szerelt attikafalra felhajtva

Az épület körbe volt állványozva és látni lehetett a lapostető hőszigetelését oldalról.

Mi tűnt fel azonnal?

SEHOL nem látszott a hőszigetelő táblákon jelen levő színes csíkos jelölés, ami elárulná, hogy milyen keménységű az EPS hőszigetelés. Nincs olyan, hogy kb 60 méteren sehol ne lenne úgy forditva a tábla, hogy ez ne látszódjon…

EPS jelölések:

A lapostető esetén illik EPS-150-et használni minimum, ha felújításnál a hely kevés, ott XPS-t vagy PIR-t szoktunk berakni. A lényeg, hogy a nyomószilárdsága megfelelő legyen, magyarul ne „horpadjon be” járás közben.

A tervezett épületnél a lapostető egy jó része arra lett tervezve, hogy azon mászkálás lesz, bulikázás, jacuzzi. Mondanom se kell, ha a hőszigetelés nyomószilárdsága nem megfelelő, akkor ott a PVC vízszigetelés alatt kialakuló „gödörben” a vízszigetelés is nyúlni fog, extrém esetben kiszakadhat.
Egy jacuzzi 700-1000 kg emberek nélkül, legyen benne egy édeshármas, úgy már akár 1200 kg is lehet, kb 4 m2-en.

Persze lehet azt mondani, hogy az EPS-100nak a nyomószilárdsága 10.000 kg/m2, tehát mi baj lehet, de vannak műszaki irányelvek, amiket be kell tartani.

Ha valaki kezébe vesz egy hőszigetelő táblát, a rövidebb egyik oldalán találnia kell egy színes csíkos jelölést, ami megmutatja milyen nyomószilárdságú, hová való anyaggal van dolga.
Nekem elég egy kis darabkát letörnöm az EPS-ből és a bogyóméret és megnyomogatás alapján meg tudom mondani, hogy lépésálló vagy homlokzatra való az anyag. Ez nem szuperképesség, egyszerűen sokszor van dolgom ezzel az anyaggal és ráállt a szemem, ujjam.
Az új épitésű házaknál például az osztógyűjtőnél le tudok nyúlni az aljzatbeton alá, ahol kitépve egy körömnyi darabot a padló hőszigetelésből látom miből van. Sajnos sokszor találkozom azzal, hogy homlokzati EPS-t raktak be lépésálló helyett.

De vissza az ingatlanhoz…

Az állványon körbemászkálva nem láttam sehol a fekete csíkos jelölést, ami minimum gyanús. Ezen kivül nekem a hungarocell bogyómérete sem tetszett. A lépésállóé ennél kisebb, sűrűbb szokott lenni. Megnyomogatva is ez volt a véleményem: ez nem EPS-150!

Az építtető kételkedett, a cég aki csinálta 30 éve ezzel foglalkozik, komoly referenciákkal.

Elültettem a bogarat a fülébe, rákérdezett a cégnél, akik megesküdtek, hogy az előírt minőségű anyag lett beépítve, a jelölés hiányára pedig azt a magyarázatot adták, hogy egyenesen a gyárból érkezett az anyag. (itt nekem kérdés lett, hogy akkor hol a gyártás utáni kötelező 4 hetes anyagpihentetés?)

Közben építtető talált fotókat a felhalmozott szigetelésről beépítés előttről. Egyiken sincs sehol jelölés.

Én időközben egyik házamnál jártam tervezői művezetésen, lefotóztam az EPS-150 bálákat és átküldtem neki a képet.

Néha utálom, ha igazam van…

Összehivtuk a kivitelezőt, ő felelős műszaki vezetőjüket, ott voltam én is. Elismerték a dolgot, de azzal védekeztek, hogy a gyártól kaptak sz*r anyagot, ők nem tehetnek semmiről.

Persze – mondtam én -, a melósok évek óta ezt csinálják, nekem ne mondják, hogy nem tűnik fel nekik, hogy az EPS-80 behorpad és úgy is marad, ha rátérdelnek vagy csak rajta mászkálnak, miközben az EPS-150 nem viselkedik így. Kit akarnak hülyének nézni?

Megállapodtunk abban, hogy SZÉTSZEDIK A KOMPLETT lapostető szigetelést mindenestől és újracsinálják, általam (is) ellenőrizve és akkor szent a béke.
(Annyi módositást kértem pluszban, hogy az attikafal függőleges OSBje érjen már le a födémig, mert a korábbi meglehetősen fogas kialakítású szigeteléshez a homlokzatit nehéz lenne felületfolytonosan odarakni)

Elég drasztikus módszerrel lett megoldva, mert a PVC szigetelés középen ki lett vágva, kicserélve a hőszigetelés alatta, majd visszafoltozva az egész. Nem szép, de működik. (kulékavics eltakarja egyébként)
Annál is inkább, mert feltöltettem vízzel mind a három tetőrészt, hogy van-e szivárgás. Lehetett volna pancsizni a lábvízben. Kiállta a nyomáspróbát.

A javítás már két éve történt, azóta is megfelelően működik. Máshol volt beázás, de ott még a hiányzó bádogozás okozta a riadalmat, arra hamar fény derült egy gyors szemlével és méréssel.

Az építtető itt egy karakán ember, nagy érdekérvényesitő képességgel. Egy mezei építtető nem valószínű, hogy pereskedés és pluszköltségek nélkül ezt ki tudta volna javitani, holott a bevizsgálási jegyzőkönyv teljesen egyértelműen bizonyitja a „hibázást”.

Az EPS-80 és EPS-150 között dupla árkülönbség van. 160 m2-en, 20 cm vastagságban ez a jelenlegi 2023-as árakon ~600.000 Ft.

Mire befejeződött az építkezés, 5 műszaki ellenőr kopott el, plusz én is kijártam még párszor. A több szem többet lát itt nem jött be, holott szerintem egy műszaki ellenőr pont azért kér el milliókat egy építkezés során végzett ellenőrzésekért, mert felelősséggel tartozik a munkájáért.

Régebben vállaltam műszaki ellenőrséget/felelős műszaki vezetést, de miután lejárt a jogosultságom, nem újítottam meg. A műszaki ellenőrség része a jogi és elszámolási vitákban való részvétel is, ami nekem a szakma olyan oldalát jelenti, amit nagyon nem szívesen csinálok. Megengedhetem magamnak, hogy csak a műszaki részével foglalkozzam, amit szeretek csinálni…

Tudom, hogy megint lesznek kommentek arról, hogy ez ismét arról szól(t), hogy mennyire f*szagyerek vagyok és mindenki más a szakmában hülye. Nem. Vannak hozzám hasonlóan jó szakemberek, de az építőiparban a végzettség/jogosultság még mindig többet nyom a latba, mint a tényleges tudás.

Tanulság?

Talán annyi, hogy minden beépített anyagról legyen számla, vagy tanúsítvány, mert az ilyeneken a kivitelezők sokat tudnak fogni, kijön belőle az X6-os havi lizingdíja.

Amit mindig ugatok: fotózni, fotózni, fotózni! Nem csak a végeredményt, hanem fázisokat is!
Ha te, mint megrendelő nem tudsz ott lenni, akkor fotózzon a szaki, a segédmunkás. Nincs olyan, akinél ne lenne okostelefon.

Most van egy használt épület, aminél a lakott tér feletti teraszokat újítják fel a felújítási terveim alapján. Szerintetek ott mit műveltek a PVC vízszigetelős kivitelezők? 🙂
(lesz arról is cikk, mert a sztori a vásárlás előtti szemlétől kezdve is érdekes)

A cikket kommentelni a facebook-csoportban lehet.