Rengeteg tévhit kering a köznyelvben a tetőfedő anyagokról, próbálok párat eloszlatni, illetve tisztába tenni. A négy legnépszerűbb tetőfedő anyagot vesszük górcső alá: cserepes lemez, bitumenes zsindely, korcolt lemez, cserép. A többi termék lényegesen ritkábban jelenik meg a tetőfedések között, mint alternatíva, talán majd egyszer ezekre is sort kerítek. (az árak 2019 éviek)
Ha valakinek fájnak a betűk, PODCASTben itt hallgatható:
Más platformokon:
Első és legfontosabb, hogy MI SZEREPEL A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBAN?
Ugyanis még egy tetőfelújítás esetén is, ahol nem kell engedélyt kérni (vagy egyszerűsitett bejelentést tenni), a településképi előírásoknak meg kell felelni. Tiltva vannak bizonyos tetőfedés típusok, sőt színek is elő vannak írva. Meglepő? Nem annyira… máskülönben a legolcsóbb és külsőre legigénytelenebb trapézlemezekkel lenne sok helyen megoldva a dolog.
Ha ez a része stimmel, akkor az alábbi tévhitekkel kell leszámolnunk.
Súly?
A hó- és szélteher sokszorosa a tetőhéjalás súlyának (150 kg/m2), a tetőszerkezetet új ház esetében mindig erre kell méretezni. Tehát az, hogy a tetőfedés 5-10 kg/m2 (cserepeslemez), vagy 45 kg/m2 (betoncserép), a tetőszerkezet keresztmetszeti méreteit nem befolyásolják.
Más a helyzet egy meglévő tető felújításánál, ahol egy palatető esetében a kis keresztmetszetű szerkezet, betonkoszorú hiánya, vagy a nagy osztásközök (szarufatávolság) miatt előfordulhat, hogy könnyített fedést kell alkalmazni.
Olcsó…
Ha megkérdezel 10 embert, hogy mi a legolcsóbb tetőfedés, fele a zsindelyt fogja mondani, másik fele a cserepeslemezt.
…de cserébe szar. Miért?
Az esetek 90%-ában mindkettőnél a szarufára ráteszik ezeket a héjalásokat, mindenféle tetőfólia és légrés nélkül. Márpedig ezeknél IS kötelező lenne az átszellőztetett légrés biztosítása, a tetőfóliával együtt. Ezek elhagyása bár jelentős költségmegtakarítást jelent, de elmaradásuk esetén látni a pár éves zsindely fedéseknél a hámlást, idő előtti tönkremenetelt.
Hiába ad a termék gyártója 10-15-30 év garanciát a tetőfedés anyagára, amennyiben nem a műszaki irányelveknek megfelelően van elkészítve, a garancia nem él.
Elhagyod az ellenlécet, tetőfóliát? Elhagyod a kiszellőztetést? Elmarad a cseppentőlemez? Ésatöbbi? Ugrik a garancia…
Szóval a továbbiakban azzal számolok, hogy minden fedés alá kerül tetőfólia, ellenléc, cseppentőlemez, hasonlók. Mivel ezek ugyanazzal az árral számíthatóak, tekintsük innentől nullának ezt.
A példa kedvéért egy 160 m2-es, minden irányban kontyolt, tagolt tetőt veszek számításba (egy L-alakú ház sátortetője).
CSEREPES LEMEZ
Mint építész, egyáltalán nem szeretem ezt az anyagot. Esztétikailag is vannak ellene kifogásaim, mert egyszerűen nem szép. Egy tető a ház kalapja, dísze. A cserepeslemeznél a kiegészítő elemek (kúp, szegély, hófogó) kialakítása és egymáshoz való csatlakozása elnagyolt. Olyan mint a Legohoz képest a Duplo…
Igen, de legalább olcsó… hangzik a válasz. Ez igaz. Anyagárban bruttó 557.000 Ft, plusz a munkadíj.
Előny:
+ gyorsan felrakható, hajlítható, vágható
+ kevés vágási veszteség
+ sima felülete miatt nem tapad meg rajta a kosz, a moha
+ fémlemez hővezetése miatt nyáron éjszaka nem fűti a tetőteret, mint egy cserép, ami nehezebben hűl ki
+ kis hajlásszög esetén is alkalmazható
Hátrány:
– zajos. Igen, az. Ha a tető rétegrendjénél nincs erre odafigyelve, tehát akár a hőszigetelt tetőbe, vagy a fafödémbe sima üveggyapot paplan tesznek (aminek a hanggátlása gyakorlatilag nulla), akkor bizony egy eső is tud bosszantóan hangos lenni
– a nagyobb elemkialakítás miatt kevésbé szél és viharálló
– kevés garanciát adnak rá
– eltérő típusú fémekkel való érintkezés korróziót okozhat (pl ereszcsatornánál)
– ronda
BITUMENES ZSINDELY
Ebből lehet találni olyat, ami izléses. A fő probléma itt is az, hogy az esetek döntő többségében a szarufára ráteszik az OSB-t, és arra a zsindelyt. Se alátét fólia, se kiszellőzés… a cseppentőlemezt még néha berakják alulra, de légrés nélkül. Így aztán a felforrósodott tetőfedés nem tud kiszellőzni, ami az idő előtti tönkremeneteléhez vezet.
Kevesen tudják a zsindely fedést tisztességesen elkészíteni, magyar építőipari sajátosság viszont, hogy mindenki úgy gondolja, hogy ért hozzá…
A példában szereplő háztetőre a zsindelyfedés, OSB alátéttel 810.000 Ft lenne bruttó anyagárban.
Előny:
+ gyorsan felrakható, hajlítható, vágható
+ kevés vágási veszteség
+ kisebb hajlásszög esetén is használható
Hátrány:
– mindenki ért hozzá
– sokszor nem megfelelő rétegrendi kialakítás
– karbantartása nehézkes
– korlátozott(abb) élettartam
KORCOLT LEMEZFEDÉS
Minimál házak, és alacsony hajlásszögű tetők kedvelt fedése. A kinézete erős hatást gyakorol az épületre, így már az elején fontos eldönteni, hogy erre van-e igény.
Tipikus hiba a kivitelezésnél, hogy elhagyják a (drága) alátétszőnyeget, ami a zajcsillapításban, és a hőtágulásban játszik szerepet.
Megjelentek a piacon az olcsó, csökkentett műszaki tartalmú bádogfedések, jellemzően Romániából. Ráadásul a műszaki előírások közül az alátét szőnyeg szükségességét sem erőltetik. (személyes tapasztalat) A magyarországi, garantált minőséghez képest (pl Lindab PLX) az ára csupán a fele… csábító, ugye? Hát ne legyen az!
Az ára a tetőnkre 1.520.000 Ft, anyagárban, bruttóban, alátét deszkázattal és alátét szőnyeggel.
Előny:
+ gyorsan felrakható, hajlítható, vágható
+ kevés vágási veszteség
+ kisebb hajlásszög esetén is használható
+ időtálló
Hátrány:
– szakértelmet igényel
– erős vizuális hatás
– teljes felületű alátét deszkázat szükséges
– ha a vihar megbontja, nagy felületen bomlik meg
CSERÉP
Két fő anyagtípus van: a kerámia cserepeké, és a betoncserepeké. Szinte vallásos tábora van mindkettőnek, sok tévhittel riogatva a másikat.
Tények:
– a betoncserép és kerámiacserép között kb 10% különbség van, ami a korábban említett terhek miatt nem számottevő. Viszont viharállóság szempontból a nehezebb fedés jobb.
– az agyag természetesebb anyag, mint a beton.
– a kerámia cserepek formaválasztéka jóval nagyobb.
– a kerámia cserép sérülékenyebb. Ez a falrakásra, karbantartásra vonatkozik, a hó- és szélterheket, egyebeket mindkettő egyformán bírja
– a betoncserép anyagából fakadóan kevesebb vizet vesz fel, de ez a vízfelvétel nem számottevő a jelenlegi gyártmányoknál
– a kerámia cserepek a különböző bevonatrétegek miatt már nem mondhatóak páraáteresztőbbnek, mint a betoncserepek. Ennek amúgy sincs jelentősége a megfelelő légrés és fólia megléte esetén.
– speciális cserepektől eltekintve a hajlásszög magasabb, mint a többinél, vagy pedig vízzáró alátétfóliázás szükséges
– a betoncserepek mohásodnak. A mai termékek már kevésbé hajlamosak erre, bár a betoncserép porózusabb felületű, mint a kerámia cserép
Átlagos kerámia cserépből a tetőnk anyagára 897.000 Ft, átlagos betoncserépből 905.000 Ft. Mindkettőnél elmondható, hogy az alapcserép az anyagár csupán 40%-a, a többi költség a kúpcserepek, szellőzőcserepek, kúpalátét, hófogó, és egyéb kiegészítők. Tehát minél bonyolultabb egy tető, ezek a költségek annál magasabbak.
Különleges bevonatok
A nagy részük marketing csupán. A cserépgyártók is be vannak szoritva egy értékesítési spirálba, aminek az a következménye, hogy állandóan elő kell jönniük (látszólag) új termékkel, ami az érdeklődést szinten tartja. Mivel a formában és színben kevés megújulási lehetőség van, jópár éve a különböző bevonatokban találták meg a kiutat. Aminek a nagy része bullshit. Bevonta nélküli cserepet nem árusitanak már, a plusz árat pedig a plusz rétegekkel reklámozva próbálják elérni, aminek műszakilag kevés szerepe van. Nem szabad bedőlni ennek.
Az egyik agyonreklámozott bevonat mostanában a cserepek kisebb felmelegedését ígéri, ami azonban nem hazugság. A hővisszaverésnek, és kevésbé hőelnyelő bevonatnak köszönhetően ez tényleg valós tulajdonság, azonban más kérdés, hogy erre szükség van-e, illetve megéri-e a felárát.
Beépítetlen padlástér esetén józan ésszel belátható, hogy teljesen mindegy ennek a jelenléte. Egy beépítetlen padlásteret át kell szellőztetni, innentől kezdve pedig édesmindegy, hogy 40 fok van ott, vagy 50. Mert a földszinti élettérre a kihatása elenyésző.
Más a helyzet, ha tetőtébeépítésről van szó.
A reklámanyag azt ígéri, hogy a nyáron akár 80 fokra felmelegedő cserép a bevonattal csupán 60 fokos lesz, és a belső hőmérséklet 5-8 fokkal kevesebb ezáltal. Egyrészt ez a hőmérséklet akkor lehet reális, ha a legrosszabb hőszigeteltségű tetőt nézzük, nem egy mai követelményeknek megfelelőt.
A mai követekményeknél a normális tetőtéri hőszigetelés rendelkezik hőtároló tömeggel, és kiszellőztetett légréssel, aminek következtében a normál és klima-bevonatos cserép általi felmelegedés különbsége jelentősen csökken. Másrészt pedig egy tetőtérbeépítésnél a jelenlegi klimatikus viszonyok között jobb gépi hűtéssel számolni, és azt kiépíteni. A klima-bevonat felárából pedig sok tíz évig üzemeltethető a gépi hűtés azzal a többlet energiával, amit igényel a normál cserepű tetőtér beépítés. Tehát amig a kettő közötti felár jelentős, nem érdemes vele foglalkozni (szigorúan a pénzügyi részét nézve).
Mi a javaslatom a tetőcserép választásnál?
1. Döntsd el a formát. Ez már szűkiteni fogja a lehetőségeket. Az, hogy sík, vagy hullámos a cserép, normál hajlásszögnél csupán esztétikai kérdés. (alacsonyabb hajlásszögnél a hullámos cserép jobban zár)
2. Döntsd el a színt. Ez megint csak megfelezi a lehetőségeket.
3. Szűkitsd le a kört 3-4 féle konkrét cserépre. A nagyobb tüzépeken kaphatsz címeket, ahová azok beépítésre kerültek, így azokat élőben tekintheted meg, a photoshopolt képek helyett.
4. Kérj be ajánlatokat a végső 2-3 típusra. A nem alapszínek többe kerülnek, a különlegesek akár több százezer forinttal is.
5. A végső típus kiírását meg kell futtatni több nagyobb tüzépnél is. A tüzépek csupán „ügynökök” a cserép értékesítésénél, így a nekik adott gyártói árra rakott árrésből adhatnak neked eltérő kedvezményt, így közel sem biztos, hogy a hozzád közelebbi tüzéptől kapsz kedvezőbb árat.
ÖSSZEGZÉS
A fentiekből kiderült, hogy a zsindely fedés a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem olcsó, közel azonos árban van a cserépfedéssel.
Az igaz, hogy a cserepeslemez jelentősen olcsóbb a többinél, egy átlagos tetőnél ez a munkadíjjal együtt 6-800e Ft árelőnyt is jelenthet a cserépfedéssel szemben, illetve még többet, ha a szükséges minimum műszaki feltételeket is figyelmen kívül hagyják.
Elég sok lakóépületet nézek vásárlás előtt, szakértői szemmel a vevőknek. Az esetek 99%-ában a bitumenes zsindely vagy cserepes lemez fedéssel problémák voltak a gányolt kivitelezés miatt, a későbbi tulajdonosnak okozva pár év múlva komoly fejfájást és anyagi problémákat. A bitumenes zsindellyel kapcsolatban 20 évvel ezelőtt is ez volt a véleményem/tapasztalatom, azóta sem változott. A manapság divatos cserepeslemezek az áruk miatt szaporodnak gombamód, a probléma ezekkel szerintem 10 év múlva fog halmozottan jelentkezni…
(a bejegyzés eredetileg a blogomon jelent meg 2019. októberében, onnan emeltem át)