A kisgyermekes fiatal pár egy kétszintes lakásban lakik, ami a sorház végén helyezkedik el. 2000-es évek elején épült, azóta burkolás és festés történt, semmi nagyobb beruházás/felújitás.
A fűtési gázrezsi majdnem 2000 m3/év, azaz ha nem is vészesen, de túllépik a meghatározott “átlagos” fogyasztási keretet.
A földszinten padlófűtés, a tetőtérben radiátorok, turbós gázkazánnal. A földszinten és tetőtérben is 1-1 fűtő-hűtő klimával.

Konkrét panaszok:
– földszinti padlófűtés nem igazán komfortos
– tetőtérben az egyik szoba túl gyorsan kihűl
– fürdőszoba párásodik, a tetősikablaknál jelentős párakicsapódás tapasztalható

A kérdés: hogyan tovább? Érdemes eladni és új házat vásárolni? Maradni itt és felújitani? Ha igen, akkor mit érdemes?

ÁLLAPOTFELMÉRÉS:

Az pár mérésből kiderült, hogy az aljzatban nagy valószinűséggel nincsen hőszigetelés (épités idejében 4 cm volt a minimum, ami teljesitette az előirásokat).

A falak nem hőszigeteltek, a tetőtéri részen a térdfalas részeken látszanak a hőkamerával a beton koszorúk és térdfalpillérek, hőmérsékletük jelentősen eltér a falazattól, azaz ezek komoly hőhidak.

A tetőtér szigetelése homogén többnyire, de mivel a hőkamerás mérés/nézés nyáron történt, ilyenkor csak a kirivó hiányosságokat lehet jobban látni. Az mindenesetre kiderült, hogy a fürdőszobában a tetősikablak felett hiányzik a hőszigetelés egy nagyobb foltban, ami okozhatja a fürdőszobai párakicsapódást, illetve a mellette lévő szoba gyorsabb kihűlését is. 

Sajnos nem volt padlásajtó, a tetőtér feletti zárt padlásteret csak egy 15×15-ös lyukon keresztül tudtam megnézni. Már ezen keresztül is látszott, hogy a padlásfödém hőszigetelése 10 cm üveggyapot, ami rendkivül kevés. Szerencsére fóliát raktak a hőszigetelés és gipszkarton közé.

A hőkamerával az is látszott, hogy a válaszfalak teteje “ragyog”. Ez általában azt jelenti, hogy a válaszfalak teteje kilóg a hőszigetelés fölé, azaz a lyukacsos vázkerámia téglán keresztül a fal teteje konkrétan áthűl, télen jelentős hőveszteséget okozva. Mivel a padlásra nem sikerült feljutni, ezt a feltételezést nem tudtam igazolni.

NYILÁSZÁRÓK:

Műanyag nyilászárók, kétrétegű hidegperemes üvegezéssel. Messze vannak a tökéletestől, de rendesen csukódnak/záródnak.

ÁRAM:

Mivel a ház kb 20 éve épült, a belső vezetékhálózat réz, a betáp 3x16A, szabványositott mérőóraszekrényben.

KAZÁN/KAZÁNHÁZ:

A gázkészülék turbós kombi gázkazán, a szűk kamrában elhelyezve. Az alatta lévő csövezés és gépészet azonnal elárulta mi a fő probléma az egész fűtési rendszerrel.

A kazánból kijövő fűtési előremenő elágazva egy vékony rézcsövezésen keresztül megy fel a tetőtérbe, ahol a radiátorok osztógyűjtőre vannak kötve, de nincsen külön keringetőszivattyú hozzá.
Az elágazás földszinti oldalán van a padlófűtés, azonban nem keverőszeleppel, egy csőtermosztáttal és bár külön szivattyúval, az egész rendszer hidraulikailag nem áll össze. A földszinten 3 kör van letekerve, ami az alapterületre vetitve kevés, túl hosszúak a körök.

MIT LEHET/ÉRDEMES TENNI?

1. A homlokzati hőszigetelést egybe kell kezelni a homlokzati nyilászárókkal, hiszen nem érdemes több millió forintért megcsinálni a hőszigetelt homlokzatot, hogy utána pár évre rá a nyilászárócsere miatt megint újra kelljen szinezni.

A 2000-es években a falazat az akkor modernnek számitó vázkerámia téglából készült, külső oldalán “hőszigetelő vakolat”-nak nevezett hungarocell golyókkal felturbózott mészvakolattal. Magával a falazattal nincs is semmilyen gond, az utólagos hőszigetelése abszolút indokolatlan, ha csak pusztán az energetikai megtérülést nézzük, hiszen 30-35 éves távlatokról beszélünk. A probléma a nem homogén falszakaszokkal van, ahol a falazat vasbeton koszorúval, beton áthidalókkal vagy pillérekkel találkozik. Ezek a falhoz képest jelentős hőhidak, itt előfordulhat penészedés is.

A nyilászáróknál a helyzet hasonló, a megtérülési idő itt “csak” 20+ éves, tehát amig a jelenlegi nyilászárók rendesen működnek, cseréjük energetikai szempontból nem indokolt. Itt nem pusztán a nyilászárók költségével kell kalkulálni, mert egy ilyen épületnél a cseréjük esetén számolni kell beforduló hőszigeteléssel, ami miatt viszont a jelenlegi redőnyök is mehetnek a kukába, nem beszélve a párkányokról és könyöklőkről.

A homlokzati hőszigetelésnél a dobozolt eresz bontása/helyreállitása, valamint az épület egyedi tűzfalas kialakitása miatt a bádogozás cseréje is igen jelentős tétel lenne.

A homlokzati hőszigetelés és nyilászáró csere az épület esetén 6-7M Ft költséggel járna. A kettő együtt hozna kb 15% megtakaritást a fűtési költségből, tehát ha 750 Ft-os gázm3 árral számolunk, akkor kb 220.000 Ft-ot évente (ha a rezsihatár alatti költséget nézzük, ennek csupán a HETEDE (!) a megtakaritás)

2. A tetőfelület tájolása nem ideális és nagyon tagolt, igy napelemből nagyon minimális mennyiség helyezhető csak el, nem érdemes vele foglalkozni. (pláne, mióta a szaldós elszámolást megszüntették)

3. Kellene egy hidrováltó a kazán után, ami által a kazán nem kapcsolgatna annyit és a fűtési melegviz elvétele szabályozhatóbb. A tetőtéri részre kell egy keringetőszivattyú, amit a tetőtérbe helyezett termosztát kapcsolna.

A földszinti részre kell egy keverőszelep és egy öntanuló termosztát.

Ezekkel a fűtési komfort optimálisabb lesz, a kazán kevesebbet kapcsol. A várható megtakaritás 5-10% közötti, a javitási költség kb 3-400e Ft.

4. A jelenlegi kazán 20 éves, a hatásfoka 80%-ra tehető. Cseréje kondenzációs kazánra kb 1.5-2M Ft (kazán + kémény + papirok), amivel max 10% fogyasztáscsökkenés várható. Mivel azonban a gázzal hosszú távon nem szabad(na) tervezni, ezt az opciót elvetném. A jelenlegi készülék rendszeres karbantartással még üzemeltethető évekig.

5. Az ingatlannál a “kazánház” a kamrában kapott helyet, ami az előkertre néző egyik helyiség. Ebből következően egy monoblokkos hőszivattyú elhelyezése az előkertbe lehetséges (települési előirások sem tiltják), mert a rendszerre viszonylag könnyen csatlakoztatható.

Egy 10 kW-os monoblokkos hőszivattyú ára 2M Ft + beüzemelés, tehát kb 2,5M Ft. 

A földszinti padlófűtés teljesen alkalmas a hőszivattyúhoz, a tetőtéri rendszer radiátoros, itt érdemes lehet nagyobb méretű radiátorokra váltani, hogy minél alacsonyabb előremenővel tudjon dolgozni a hőszivattyú. A radiátorok cseréje kb 500e Ft.

(emellé is kell a 3-as pontban szereplő gépészeti átépités)

Javasolnék még a lépcsőházba a tetőtéri mennyezetbe elhelyezni egy mennyezeti fancoilt, ami a hőszivattyúra kötve elég jól ki tudná hűteni a komplett tetőteret (nyitva hagyott ajtók esetén). (kb 300.000 Ft)
H-tarifás igény esetén a mérőóraszekrényt bőviteni kell két-órásra, ami szintén pluszköltség (kb 4-500e Ft).

6. A jelenlegi HMV ellátást az átfolyós kombi házkazán biztositja. Hőszivattyú esetén javasolt egy sima villanybojler, vagy egy hőszivattyús villanybojler beszerelése. Amennyiben a kamrából be tudnak áldozni 1 m2-t (a kettőből), akkor kerülhet ide indirekt tároló is, a hőszivattyúra csatlakoztatva. A költség 2-400e Ft.

7. A padlásfeljáró beépitése után érdemes átnézni a tetőtéri födém és ferde részek hőszigetelését. Valószinűleg a jelenlegi üveggyapot könnyen eltávolitható, helyére pedig fújt hőszigetelést lehet bejuttatni. Mivel a felületek nem nagyok, a hőszigetelés költsége 6-700e Ft.

KONKLÚZIÓ:

A ház állapota bár hagy némi kivánnivalót maga után, de a jelenlegi ingatlanpiacon még mindig jónak számit. Lakható, nincsenek akut problémái.

Új családi házas épitkezés a mostani kamatszintek és árak mellett nem javasolt, használt házat keresni pedig igencsak lutri.

A rezsi kezelhető mértékű a megnövekedett árak mellett is, de a fűtési komfortot növelő/helyreállitó javitások után valószinűleg egyébként is beesne a meghatározott átlag alá.
A hőszivattyús rendszer kiépitése azért megfontolandó, mert a beruházott költség az ingatlan esetleges eladása esetén azonnal érvényesithető lesz.

A mostani kb 2000 m3/év gázfogyasztás kb 19.000 kWh energia, ezt egy 3-as COP-jű hőszivattyúval nappali 70 Ft/kWh árral számolva 440.000 Ft-os, mig H-tarifával számolva 228.000 Ft-os (23 Ft-os H-tarifával számolva 146.000 Ft) éves fűtési villanyszámlát jelentene.

Az MVM kalkulátora szerint a gázzal fűtés költsége 408.000 Ft jelenleg.


A hőszivattyú mellett két negativumot kell megemliteni:

– a monoblokkos hőszivattyú hangja kb 60 dB, ami jelentősnek mondható. Az ingatlan szerencsés fekvésű és a lakószobák sem a tervezett telepités helye mellett vannak
– a hőszivattyú ventillátora előtti sávban nem fog megmaradni növényzet, ami a szép rendezett kertet elnézve kicsit fájó pont


Összefoglalva a költségeket:
– gépészeti csövezés, szivattyúk, keverőszelep, stb: 3-400e Ft
– H-tarifa miatt óraszekrény átalakitás: 4-500e Ft
– hőszivattyú miatt radiátorok cseréje: 500e Ft
– mennyezeti fancoil a lépcsőházba: kb 300e Ft
– HMV miatt bojler vagy indirekt tároló 2-400e Ft
– monoblokkos hőszivattyú: kb 2M Ft
– tetőtéri födém és ferde részek szigetelésének javitása 6-700e Ft
tehát mindösszesen  4.3-4.8M Ft, cserébe várhatóan összesen max 20%-nyi energia megtakaritásért.


Ti mit tennétek?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük